A vádlottakat az Egri Törvényszék társtettesként, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, valamint társtettesként elkövetett rongálás bűntettében találta bűnösnek. Ezért a különös visszaeső női vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Testvérét, mint visszaesőt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Harmadik testvérükkel szemben az eljárást a bíróság felfüggesztette az elkövetett cselekmény során keletkezett tartós, súlyos sérülése miatt.
A három testvér különféle ütő- és vágó eszközökkel felfegyverkezve – több rokonuk, ismerősük társaságában – megjelent egy ismerős család lakóházánál. Ott ordítozva, fenyegetőzve kérték számon az egyik vádlott fiát ért bántalmazást. A vádlottak „Gyertek ki… Meg fogtok halni… Rátok gyújtjuk a házat…” kijelentések és fenyegetések kíséretében ütötték a ház kapuját, majd betörték az utcafronti ablakot. A betört ablakon keresztül egy palackból benzint locsoltak a lakótérbe, majd azt egy gyújtóeszközzel meggyújtották, melynek következtében a házban tűz ütött ki.
A házban a támadás idején több felnőtt és kiskorú személy is tartózkodott, akiknek sikerült kimenekülni az épületből, így a tűz következtében személyi sérülés nem történt. A szoba kigyulladását követően a család férfi tagjai botokkal, kalapáccsal és egyéb eszközökkel felfegyverkezve kirohantak az utcára, hogy az ellenük irányuló jogtalan támadást megakadályozzák. Ezt követően a két család tagjai között verekedés tört ki, melynek során a náluk lévő eszközökkel kölcsönösen bántalmazták egymást. A verekedés következtében a támadók közül egy személy maradandó fogyatékkossággal járó életveszélyes koponyasérülést, míg a sértettek közül többen 8 napon belül gyógyuló, szúrt-vágott sérüléseket szenvedtek el.
A vádlottak az eljárás során végig tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését, ezért az ítélet ellen mindkét vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében nyújtott be jogorvoslatot.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség az ügyészségi fellebbezést fenntartotta, egyben a védelmi fellebbezések elutasítását indítványozta.
Álláspontja szerint a büntetett előéletű vádlottakkal szemben enyhítő rendelkezés alkalmazásával került sor a büntetés kiszabására, amely nem igazodik a cselekmény tárgyi súlyához és a visszaesőnek minősülő elkövetők társadalomra veszélyességéhez. A büntetés célja csak szigorúbb, tettarányos büntetéssel valósítható meg.
A másodfokú eljárásban a Debreceni Ítélőtábla dönt.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
