Az elsőrendű és másodrendű vádlottak 2021 októberében zárkatársak voltak a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahová ismeretlen módon becsempésztek egy telefonkészüléket. A vádlottak megállapodtak abban, hogy annak érdekében, hogy az elsőrendű vádlott hozzátartozóin segíteni tudjanak a telefon felhasználásával pénzt csalnak ki a sértettektől úgy, hogy a másodrendű vádlott véletlenszerűen kiválasztott telefonszámra indított hívások során magát egy mobiltelefon szolgáltató munkatársának adja ki, s arról tájékoztatja a sértetteket, hogy nyereményjátékon vettek részt, amelyen értékes mobiltelefon készüléket és pénz nyertek, azonban ahhoz, hogy a nyereményt átvegyék, egy technikai jellegű adategyeztetést kell elvégezni. A másodrendű vádlott az adategyeztetésnek nevezett folyamat során arra kérte fel a sértetteket, hogy a sértettek számlavezető bankja által készített, s a sértettek által a mobiltelefonjukra telepített applikációba (e-bank/netbank) lépjenek be, majd a pénz átutalás folyamatán különböző megtévesztő utasításokkal úgy vezette végig őket, hogy a sértettek minden, utaláshoz szükséges adat megadását követően az elsőrendűvádlott által megadott bankszámlaszámra utaltak különböző összegeket.
Az elsőrendű vádlott megszerezte a harmadrendű vádlott – aki az elsőrendűvádlott egykori élettársának édesanyja, s gyermekének nagyanyja – által kezelt bankszámla és egy tanú – aki az elsőrendűvádlott lánya élettársának testvére – javára vezetett bankszámla számait, majd a bűncselekmények elkövetése során a megtévesztett sértettek ezekre a bankszámlákra utalták a tőlük kicsalt pénzösszegeket.
Az elsőrendű és másodrendű vádlottak a fenti módszerrel, jogtalan haszonszerzés végett a nyereményjáték és az adategyeztetés vonatkozásában a sértetteket tévedésbe ejtették, céljuk a véletlenszerűen kiválasztott és felhívott sértettek pénzének megszerzése volt, a sértetteket különböző összegek átutalására bírták rá, s ezzel számukra kárt okoztak az alábbiak szerint:
A fenti módszerrel -így például- 2021. október 6. napján az elsőrendű és a másodrendű vádlottak felhívtak egy büki lakost, majd a másodrendű vádlott – álnéven, egy szolgáltató munkatársaként bemutatkozva – közölte a sértettel, hogy a telefonszáma egy sorsoláson vett részt, melyen nyert egy iPhone 7 típusú mobiltelefon készüléket és 150 000 forintot. A másodrendű vádlott ekkor arra kérte a sértettet, hogy a beazonosításban vegyen részt, amelynek keretében felkérte, hogy mobilbankjába lépjen be, majd az átutalás menüpontban a vádlott által adott utasítások alapján 150 000 forintot utalt el a sértett bankszámlájáról a vádlott által megadott bankszámlára. A sértett ezt követően kifogásolta az utalás megtörténtét, mire a vádlott közölte vele, hogy az átutalt összeget letétbe vette, azt visszautalja, a nyereményt pedig kiutalja, azonban ehhez még egyszer végig kell menni az utalási folyamaton. Ezt követően a sértett a vádlott által adott újabb utasítások alapján ismét 150 000 forintot utalt el a bankszámlájáról a vádlott által megadott bankszámlára. A vádlottak célja a sértett pénzének megszerzése volt, azaz a vádlottak jogtalan haszonszerzés végett a nyereményjáték és az adategyeztetés vonatkozásában tévedésbe ejtették a sértettet, amellyel mindösszesen 300 000 forint csalási kárt okoztak a sértettnek, amely kár nem térült meg.
A harmadrendű vádlott 2021. október 6. napját megelőző – pontosabban meg nem határozható időben – a lánya bankszámlájának adatait az elsőrendűvádlott kérésére a rendelkezésére bocsátotta, mivel az elsőrendűvádlott azt ígérte neki, hogy arra egy barátján keresztül pénzösszegeket fog utalni annak érdekében, hogy abból a harmadrendű vádlott az unokáját, az elsőrendűvádlott gyermekét segítse.
Az elsőrendű és másodrendűvádlottak a bűncselekmények elkövetésekor a harmadrendű vádlott által megadott, s az általa kezelt bankszámla adatait használták fel, s a sértettek a tőlük kicsalt összegeket erre a bankszámlára utalták el. A harmadrendű vádlott az utalásokat követően az általa kezelt bankszámlára érkező pénzösszegeket felvette, majd azt a családja megélhetésére fordította.
A harmadrendű vádlott a fenti magatartásával, nevezetesen azzal, hogy a bankszámláját az elsőrendű és a másodrendű vádlottak által elkövetett büntetendő cselekményből származó pénz átutalásához rendelkezésre bocsátotta, majd az átutalt összeget felvette, a pénz eredetének elfedése vagy elleplezése céljából azt elrejtette, azonban mivel nem tanúsította a tőle elvárható körültekintést és figyelmet, ezért gondatlanságból nem tudott arról, hogy az általa kezelt bankszámlára érkező pénzösszegek bűncselekmény elkövetéséből származnak.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg az első- és a másodrendű vádlott és védőik a szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében fellebbezést jelentettek be, míg a harmadrendű vádlott vonatkozásában az ítélet jogerős. (Fotó: Illusztráció)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
