A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott kisebb társasággal (rokonaival) 2019. november 9-én késő este ittas állapotban jelent meg egy csárdában, ahol további alkoholt fogyasztott, majd összeszólalkozott a sértettel, őt egyre hangosabban szidalmazni kezdte, majd megöléssel fenyegette. Ekkor a csárda tulajdonosa felszólította a vádlottat, hogy „Ne legyen balhé!”, azonban a vádlott a pult előtt továbbra is egyre hangosabban és agresszívebben, több percen keresztül kiabált a sértettel, miközben közvetlenül a sértett elé állt és több alkalommal a sértett tarkóját, nyakát és a vállát is megfogta. A sértett a vádlottól részben elfordulva, a csárdában tartózkodó további személyekkel kezdett el beszélgetni, amikor a vádlott egy sörrel töltött sörösüveget megfogott, majd azt hirtelen mozdulattal a feje fölé emelte, és lendületből, olyan erővel ütötte meg a sértettet, hogy az üveg a sértett fején darabokra törött. A vádlott közvetlenül az ütés után ököllel is megütötte a sértett fejét. Ekkor a vádlott egy rokona a további bántalmazás megakadályozása érdekében eltolta a sértettől a vádlottat, aki továbbra is a sértettet próbálta támadni. A vádlottat két rokona kitessékelte a bejárati ajtón át a csárdából, azonban a vádlott pár másodperc múlva visszatért a csárdába.
A vádlott a csárdában a bejárati ajtóhoz legközelebbi asztalhoz ment, marokra fogta az asztalon lévő egyik sörösüveget, majd a sértett irányába lépett, ekkor azonban rokonai ismét kitolták őt a bejárati ajtón. A vádlott azonban azonnal visszament, folyamatosan, hangosan ordibált, illetve mutogatott a sértett felé, a sértettet megöléssel fenyegette, majd a kezében lévő sörösüveget nagy erővel az asztal széléhez ütötte, amely az üvegnyaktól lefelé szilánkosra törött. A vádlott a kezében lévő, a törésnél éles, illetve a törés két részén is hegyben végződő üvegnyakkal megindult a sértett irányába, majd lendületből, a sértett felsőtestének felső része és nyaka irányába szúrt az üvegnyakkal, a sértett azonban a szúrás elől hátralépett, egyidejűleg a vádlott jobb karját a bal kezével elkapta, ezzel megakadályozta, hogy a szúrás a felsőtestét, illetve a nyakát elérje. A vádlott ekkor a jobb kezét, a benne lévő üvegnyakkal ismét hátra lendítette, majd két alkalommal ismét a sértett felsőteste és nyaka irányába szúrt, a sértett mindkét kezét kinyújtva eltartotta magától a vádlottat, így a szúrások nem érték el. A sértett két kézzel a vádlottat a földre rántotta, aki a sértett irányába szúrt az üvegnyakkal, aki a vádlottat két kézzel a tarkójánál megfogva a földre nyomta. A sértett védekező, elhárító magatartása miatt a szúrások a sértett felsőteste és nyaka helyett a sértett bal alkarját, bal felkarját, valamint a bal vállát érték el. A földön hason fekvő vádlott a sértett támadásával továbbra sem hagyott fel. A sértett a szúrások elhárítása érdekében a vádlottól hátralépett, miközben a sértett segítségére siető tanú a vádlottat megrúgta, illetve egy másik tanú egy székkel a vádlottat fejbe ütötte. A vádlott azonban továbbra sem hagyott fel a támadással, és a földön fekve továbbra is azt ordibálta a sértettnek, hogy „Megöllek!”, valamint az üvegnyakat mindvégig a kezében szorította, ezért a további támadás megakadályozása végett egy tanú a felállni próbáló vádlottat ismét, több alkalommal megrúgta, illetve egy másik tanú a székkel újra fejbe ütötte. Miután a vádlott a földön fekve az üvegnyakat elengedte, a tanúk a vádlott további bántalmazásával felhagytak, majd az egyik rokona a vádlottat a csárdából kivezette és a helyszínről eltávoztak.
A sértett a vádlott bántalmazása következtében nyolc napon belüli sérüléseket szenvedett.
A vádlottat már korábban is több alkalommal ítélte a bíróság személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, így ún. erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. (Az elkövetéskor 52 éves vádlott azt megelőzően már 23 évet töltött büntetés-végrehajtási intézetben.) Az erőszakos visszaesőkkel szemben alkalmazandó büntetés-kiszabási szabályok értelmében a kiszabható büntetés felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Az emberölés bűntettének „alapesete” 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így – a fenti szabályokra figyelemmel, mivel a kétszeresére emelt büntetési tétel a 20 évet meghaladná – a vádlottal szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kellett kiszabni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a vádlott nem volt kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, ezért a bíróságnak 25 és 40 év közötti időkereten belül kellett rendelkeznie annak legkorábbi időpontjáról.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban fellebbezést jelentettek be elsősorban felmentésért, másodsorban pedig eltérő minősítés megállapítása és enyhítés céljából, így a döntés nem jogerős; másodfokon a Győri Ítélőtábla jár el.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
