A szakszervezet közleményében úgy fogalmaz, hogy a kormány az elmúlt tizenkét év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül.
Vagyis az „integrációs nehézségekért” – ahogy Gulyás Gergely fogalmazott a Kormányinfón – a szakszervezet szerint egyedül a kormány felelős
A diákok negyven százaléka az alapszint alatt teljesített tavaly a szövegértési teszteken – ez derült ki az országos kompetenciamérés eredményeiből, amelyet a hvg360 ismertetett. Mint írják, a szövegértési képesség jó indikátora annak, hogyan teljesítenek majd a diákok későbbi tanulmányaik során, illetve a munkaerőpiacon.
A magyar diákok szövegértési képessége a legutóbbi kompetenciamérésen mindhárom vizsgált korcsoportban, vagyis a 6., a 8. és a 10. osztályban is lesújtó, minden várakozást alulmúlt. A felmérés szerint csak betanított munkához elegendő képességeket szerez az általános iskolában a gyerekek negyven százaléka. Megyei és járási szinten is nagyok a különbségek.
A civilek Gulyás Gergelynek címzett nyílt levelükben azt írják, egyetértenek azzal, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával, és ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik. A roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul a magyar közoktatás szinte minden problémája, a roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni minőségi oktatáshoz, e települések iskoláiban szaktanárhiánnyal küzdenek, felszereltségük is elmarad az elvárt szinttől. Vajon ez kinek a felelőssége? – teszik fel a kérdést.
„Vajon kinek a felelőssége, hogy magyar gyerekek százezrei kerülnek parkolópályára pusztán a bőrszínük miatt? Ki fogja megfizetni azt a mérhetetlen költségvetési bevételkiesést, amit generációk alulképzettségbe szorítása okoz?”
A nyílt levelet jegyző civilek megállapítják, hogy Magyarországon az iskola a világon szinte egyedülálló módon még növeli is a társadalmi különbségeket. "Tizenkét év kormányzás után kire lehet mutogatni emiatt?"
A PSZ közleményében szintén azt hangsúlyozza: évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma gyermekek felzárkóztatására, és megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak.
„A kormány szerint Brüsszel tartozik a tanároknak. Mivel tartozik a magyar kormány azoknak a diákoknak, akik a legutóbbi kompetenciamérés rossz eredményei alapján (ők negyvenszázaléknyian vannak az általános iskolások között) csak betanított munkára lesznek alkalmasak? Származásuktól függetlenül…” – zárja közleményét a PSZ.
A Miniszterelnökség közleményben reagált a PSZ tiltakozására. A kancellária szerint a baloldali pártok kampányát támogató és azokkal "ma is egy követ fújó" szakszervezettől hiteltelen a tanárok megbecsüléséért való aggódás.
A Szabad Európához eljuttatott közleményben arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon minden tankerületnek van esélyegyenlőségi intézkedési terve, amelynek végrehajtását a Kormány az EFOP program keretében több mint tízmilliárd forinttal támogatta.
Mint írják, a beiskolázási körzetek kialakításakor fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése.
- 2015-től kötelezővé tették az óvodáztatást, amelynek keretében a cigány gyerekek is teljes körű iskolai felkészítésben részesülnek.
- A tehetséges diákok felzárkózását elősegítendő országos hálózatként működtetik az Arany János Programot, kollégiumi elhelyezést, ösztöndíjat biztosítanak.
- Tanodákat hoztak létre, melyek az adott településeken délutáni foglalkozásokat, tanulási lehetőséget biztosítanak a rászorulóknak.
- Programot indítottak a halmozott hátrányokkal küzdő cigány lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának csökkentése érdekében.
- A cigány fiatalok felsőoktatási részvételének erősítése érdekében létrehozták a roma szakkollégiumi rendszert.
A közlemény szerint a pedagógusok béremelési programjának éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon, mert ott, ahol a hátrányos helyzetű diákok aránya a tíz százalékot meghaladja és felzárkóztató programot folytatnak, húsz százalékkal magasabb fizetést kapnak a pedagógusok.,
