A június elseje óta indult több mint 40 ügyben volt olyan sértett, akit 20 vagy 39 millió forinttal károsítottak meg, de gyakori a néhány milliós kárérték is - írták.
Az elkövetők internetes hirdetési oldalakon eladásra kínált termékekért jelentkeznek. A vásárláshoz e-mail-címet kérnek, amelyre az eladó később látszólag a hirdetési oldaltól, futárcégtől vagy valamelyik szolgáltatótól származó levelet kap.
Az e-mailben az áll, hogy a terméket már kifizették vagy esetleg tartozás áll fenn, amelyet az eladó egy linken a bankkártyaadatok megadásával tud megerősíteni, vagy az adós a számlát így tudja kiegyenlíteni. Az eladók több esetben megadták a bankkártyájuk adatait, a csalók így hozzáfértek a bankszámlájukon tartott pénzükhöz.
A csalók sok esetben banki alkalmazottként mutatkoznak be a telefonon, ráadásul az eredetivel azonos vagy ahhoz megtévesztésig hasonló számról. Ha valaki telefonon nem hajlandó kiadni az adatait, egy kódot küldenek e-mailben vagy sms-ben. Ha a kód beolvastatása sem jár eredménnyel, akkor az email-cím és kártyaszám utolsó számjegyeinek beolvasásával akarják meggyőzni a gyanakvó ügyfelet arról, hogy ők valóban a bank alkalmazottjai. Így próbálják rávenni a kiszemelt áldozatot, hogy adja meg kártyájának lejárati dátumát és a CVC kódját.
Egy esetben ismeretlenek megkerestek egy olyan sértettet is, akitől korábban szerelmet ígérve csaltak ki pénzt. Most az összeg visszaszerzésére tettek ígéretet, amiért különböző ügyintézői díjakat kértek. A tévedésbe ejtett ügyféltől újabb kétmillió forintot csaltak ki. (MTI / Fotó: police.hu)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
