Miután a török parlament még nem vonult nyári szünetre, Erdogan könnyen benyújtathatja a törvényjavaslatot, amely gyorsan át is futhat a helyi törvényhozáson. Idehaza viszont nemcsak az országgyűlés tavaszi ülésszaka ért véget június 16-án, de múlt pénteken a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak is lezárult, így a parlament normál ügymenetét nézve legkorábban csak szeptemberen kerülhetne a képviselők elé a svéd csatlakozásról szóló törvényjavaslat. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tagországok közül messze utolsóként szavazza meg hazánk a svéd csatlakozást, ráadásul valódi indok nélkül. Menekülési útvonalat jelenthet a kormány számára egy rendkívüli ülésnap összehívása, amelyet a 2012-es, az Országgyűlésről szóló törvény alapján a kabinet, a köztársasági elnök vagy a képviselők egyötöde írásban kérelmezhet, megjelölve az összehívás okát, a javasolt időpontot, valamint a napirendet. Ilyenkor a házelnöknek lehetőleg a javasolt időpontban, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül össze kell hívnia a képviselőket.
"Mást sem hallunk évek óta a kormánytól, hogy Magyarország önálló külpolitikát folytat, s csak a saját érdekeit nézi, s most megint kiderült, nincs szó semmiféle önállóságról" – jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard.
A kormány eddig érthetetlenül és valódi magyarázat nélkül a török ratifikációtól tette függővé a magyar jóváhagyást, vagyis láthatóan Erdogan kottájából játszott, ám a politikai elemző szerint éppen a török elnök minapi ígérete a gyors ratifikációról bizonyítja, hogy nem Ankara, hanem Moszkva diktált ebben az ügyben is a magyar kormánynak.
"Erdogan bejelentése láthatóan meglepte Orbánékat, ami azt mutatja, nem tudtak róla, nem volt egyeztetés a felek között" – magyarázta Szentpéteri Nagy. "A török elnök jól taktikázott, amit lehetett, elért az országának, s most gesztust téve a NATO felé a bővítés ellen érthető okokból tiltakozó Putyinnak vitt be egy gyomrost. És ezzel Orbán Viktornak is, hiszen a magyar miniszterelnök eddig kapaszkodhatott a török elutasításba, magyarázhatta, hogy összehangolják az ezirányú külpolitikát, ám kiderült, ebből semmi sem igaz, ami egyúttal azt is bizonyítja, hogy Putyin érdekeit képviselte. Amíg lehet, kitartott mindenféle nevetséges és hazug indokokat felhozva, ám most rettenetesen nehéz helyzetbe került, nem véletlen, hogy érdemben nem nyilatkozott sem a kormányfő, sem Szijjártó Péter külügyminiszter, aki alig egy hete még azt állította, hogy többször is konzultált török kollégájával az ügyről. Kétségbeesetten keresik a megoldást, ami nem lenne meglepő, ha egy kormány kezdeményezte rendkívüli ülésnap összehívása lenne. Más kérdés, hogy ez sem tudja majd eltakarni az újabb szégyenfoltot." - modta az elemző. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
