A tárcavezető a magyar külpolitika és külgazdaság kihívásairól szóló panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy az ukrajnai invázió több mint ötszáz nappal ezelőtti megindítása óta Európa háborús pszichózisba süllyedt, és a közös külpolitika leszűkült erre az egyetlen témára.
"Több mint ötszáz napja csak a háborúról beszélünk. Holott pontosan tudjuk, hogy a háborúról ki mit gondol. Gyakorlatilag ugyanazt gondolja mindenki. Ez a háború rossz, brutális, a háborúban emberek halnak meg, gyakorlatilag rommá lőnek egy országot, a háborút abba kell hagyni, el kell ítélni, világosan meg kell nevezni, hogy ki az agresszor és ki az áldozat" - mondta.
"Hiába próbálják egyesek úgy feltüntetni, ebben nincs vita. De ötszáz napja csak erről beszélünk (.) És mikor felvetjük, hogy beszéljünk a békéről, akkor jön, hogy te putyinista vagy, a Kreml propagandistája vagy, az oroszok barátja, kéme, satöbbi" - sorolta.
"Holott én azt gondolom, Ukrajnának, az ukrán embereknek is, Európának is, sőt az egész világnak az lenne az érdeke, hogy végre béke legyen" - tette hozzá.
Majd képmutatónak nevezte, hogy az EU a világban máshol dúló fegyveres konfliktusok kapcsán rögtön tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel, Ukrajna esetében viszont nem ez történik, amely kettősség elfogadhatatlan és káros.
Felidézte, hogy mindig az az ellenérv, hogy a körülmények nem megfelelőek még erre, miközben szavai szerint látni kell, hogy "holnap rosszabbak lesznek a körülmények, mint ma, és tegnap jobbak voltak a körülmények, mint ma, mivel tegnap még kevesebb ember halt meg, mint ma, és holnap még több lesz a halottak száma".
"Tehát álságos, elfogadhatatlan és önsorsrontó az az érvelés, amit az európai uniós kollégáktól hallunk a békével szemben" - vélekedett. "Hiába támadnak minket emiatt, ma Európában mi állunk ki egyedül a béke szükségessége mellett" - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter megdöbbentőnek minősítette az EU azon javaslatát, amelynek alapján a következő négy évben akár húszmilliárd euróval is támogathatnák az ukrajnai fegyverszállításokat, ami azt jelenti, hogy a közösség úgy gondolkodik, hogy négy évig még biztosan háború lesz.
Rámutatott: az is problémás, hogy Magyarországnak úgy kellene 200 millió eurót beleadnia ebbe, hogy közben hazánk nem kapja meg a neki járó EU-s forrásokat, illetve az OTP rajta van a háború nemzetközi szponzorainak ukrajnai listáján.
A szankciók kapcsán azt hangoztatta, hogy az elrendelt korlátozások megbuktak, az eredeti céljukkal szemben ugyanis nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, szerinte ezért le kellene vonni a politikai következményeket.
Valamint kifejtette, hogy noha a mainstream azt akarja elhitetni, hogy a világ a transzatlanti térséggel egyelő, valójában a globális többség a béke pártján van, mert a háború árát világszerte mindenki fizeti.
A miniszter az EU-s források befagyasztásáról szólva azt mondta, hogy nem bizonyos törvények állnak a háttérben, a valódi ok az, hogy Brüsszelnek küldetésévé vált a kereszténydemokrata, patrióta magyar kormány megbuktatása.
"Azért vagyunk nekik kényelmetlenek, mert homlokegyenest ellenkező politikát folytatunk, mint ami szerintük az egyetlen helyes, létező, elfogadható, tolerálható politikai irányvonal, s ha mindez még nem lenne elég, sikeresek is vagyunk" - fogalmazott.
"És ez azért durva, mert az összes, velünk szembeni eljárás okaként a demokrácia hiányát jelölik meg, miközben pont ők azok, akik lábbal tapossák a demokráciát, mert nem hajlandóak elfogadni a magyar emberek demokratikus akaratát" - jelentette ki.
"A demokrácia legnagyobb szégyene ma Brüsszel és az európai bürokrácia" - közölte.
Szijjártó Péter óriási dolognak nevezte, hogy alig tízmilliós országként Magyarországgal foglalkoznak a nap 24 órájában egyes európai politikusok. "Én annyira sajnálom ezeket az embereket, egyszerűen úgy látom rajtuk, hogy ez gyógyíthatatlan hungarofóbia, amiben szenvednek" - mondta.
A David Pressman amerikai nagykövet bírálataival kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig arról számolt be, hogy neki mik az elvárásai a magyar nagykövetekkel szemben. Tilosnak nevezte egyebek mellett a "beledumálást" a fogadó állam belpolitikájába, a politikusi megnyilvánulások kommentálását, illetve a részvételt a különböző felvonulásokon, tüntetéseken.
"Ha nekem egy nagykövetem a másik országban folyamatosan beleokoskodna belpolitikai ügyekbe, én azonnal hazahívnám, mert nem az a dolga és tiszteletlenség a másik országgal szemben" - emelte ki. (MTI / Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
