A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyminiszterek informális ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos napirendi pont ismét világossá tette, hogy tovább kell erősíteni a béke hangját, mert a nagy többség még mindig a háborúval van elfoglalva.
Tudatta, hogy a többségi álláspont a fegyverszállítások fenntartása, ami jól mutatja, hogy már mindenki hosszú háborúval számol, ezt bizonyítja az Európai Unió azon javaslata is, amelynek értelmében évi öt-öt milliárd eurót fordítanának katonai segítségnyújtásra a következő négy év során.
"Ez a megközelítés rendkívül elszomorító (.) Ilyenkor kell feltennünk a kérdést, hogy hány ember fog meghalni, hogy még mekkora pusztítást kell elszenvednie Ukrajnának a következő négy esztendőben" - jelentette ki.
"Sajnos ez ellen a megközelítés ellen egyedül szólaltam fel a mai nap folyamán is. Mi nem akarunk még négy év háborút, mi azt akarjuk, hogy ez a háború minél előbb véget érjen" - tette hozzá.
Majd kiemelte, hogy nagy volt a nyomás annak érdekében, hogy Magyarország szavazza meg az újabb 500 millió eurós részletet a fegyverszállítások finanszírozására, valamint a 20 milliárd eurós csomagot a következő négy évre.
Márpedig ez szavai szerint azt jelentené, hogy a háborúért semennyire nem felelős magyar adófizetők pénzéből a következő években több mint 80 milliárd forintot kellene befizetni.
Szijjártó Péter leszögezte: a kormány még csak megvitatni sem hajlandó ezt a javaslatot addig, amíg az ukrán hatóságok le nem veszik az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
"Az hatalmas ellentmondás, (..) hogy miközben azt várják el tőlünk, hogy a magyar adófizetők pénzéből több tízmilliárd forintot fizessünk fegyverszállításokra Ukrajnának, addig Ukrajna a hárommillió magyar ember bankszámláját vezető legnagyobb bankot a háború nemzetközi szponzorának tartja" - mondta.
Kitért arra is, hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hatszemközti tárgyalást kezdeményezett ez ügyben vele és az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával, aki azonban ezt visszautasította.
Továbbá hangsúlyozta, hogy Borrell ismertette a közösség jogászainak szakvéleményét, akik úgy ítélték meg, hogy az OTP semmilyen EU-s jogszabályt vagy szankciót nem sértett meg a működésével, így ezzel is megerősítést nyert a listázás elfogadhatatlansága.
A miniszter ezután érintette a kárpátaljai magyarok helyzetét is, és sérelmezte, hogy szeptember 1-től gyakorlatilag elkezdődött mintegy 15 ezer diák "elukránosítása", miközben Magyarországon több mint ötezer menekült gyerek folytathatja a tanulmányait.
A nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte a Kijev által elfogadott új szabályozást, s hangsúlyozta, hogy hazánk számára ez lesz a fő szempont, amikor majd az EU ősszel vizsgálni kezdi, hogy mennyiben felelt meg Ukrajna az elvárásoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Valamint közölte, hogy ezúttal is volt tagállam, amely felvetette az orosz nukleáris ipart célzó szankciók szükségét, de a kormány ebben továbbra sem fog engedni.
"És nem csak azért, mert ez a nemzeti érdekkel ellentétes, hanem azért is, mert a nukleáris szankciók pontosan jól mutatják, hogy hogyan rombolják a szankciók az európai gazdaság versenyképességét, és hogyan néznek egyesek hülyének minket" - fogalmazott.
Rámutatott, hogy az Egyesült Államok 2023 első felében több mint duplájára növelte az uránimportját Oroszországból, 2005 óta nem volt példa hasonlóan magas számokra.
Szijjártó Péter a nyugat-afrikai helyzetről szóló napirendi ponttal kapcsolatos kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a térségben stabilitásra, nyugalomra, békére van szükség, különben újabb migrációs hullámok indulhatnak onnan, amit az EU a jelenlegi helyzetben nem tudna kezelni.
"Ahelyett, hogy Brüsszel segítene a külső határt védőknek abban, hogy egyértelműen leszögezi, hogy Európába csakis legálisan lehet bejönni, ehelyett folyamatosan inspirálja a migrációs folyamatokat" - vélekedett. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
