Az említett jogszabály révén a Kreml több százezer új embert vezényelhet a frontra – mutat rá a Financial Times cikke, melyet a Hírklikk szemlézett. Nyugaton és Ukrajnában sokan szeretnék hinni, hogy az orosz elnök a sarokba szorult, hiszen nyomulnak előre az ukrán csapatok, hatnak a szankciók és a Nyugat továbbra is egységes – egyelőre. Továbbá a Wagner-csoport lázadása feltárta a katonai vezetésen belüli vitákat, de ezzel együtt is, Moszkva azt hiszi, hogy megvívhat egy hosszú háborút– állapítja meg a lap előfizetői számára elérhető cikke.
A hadi kassza továbbra is csurig van, hála az energiahordozókból származó bevételeknek, és annak, hogy az orosz kereskedők egy sor terméknek új vevőt találtak külföldön. Az elszámolás jórészt jüanban történik velük. Putyin arra alapoz, hogy sokkal több embere van, mint az ukránoknak. Pont erre találta ki az új behívási törvényt.
Egyben felfuttatta a hadiipar termelését, aminek az eredményeként nagyobb és jobban felszerelt hadsereget tud kiállítani. Egyidejűleg fojtogatja az ukrán gazdaságot, ideértve a gabonaexport céljait szolgáló létesítmények bombázását. Ugyanezért támadja a civil infrastruktúrát is.
A Nyugat elkedvetlenítésére fokozza a fenyegetést, hogy Belarusz felől NATO-területeket veszélyeztet a Prigozsin-zsoldosok segítségével. Már sok végzetes hibát követett el, de amíg hatalmon van, azon lesz, hogy megsemmisítse, illetve betagolja Ukrajnát. Ezt figyelembe kell vennie minden hosszú távú nyugati stratégiának – hangsúlyozta az írás. (Fotó: Karen Minaszjan/AFP)
