A tüdőgyulladás vírusok vagy baktériumok által okozott gyulladásos megbetegedés, ami a tüdőhólyagocskákat és/vagy a hólyagok közötti teret érinti.
A tüdőgyulladás előfordulása
A tüdőgyulladás kialakulására nagyobb az esély a gyermekek, valamint a 65 éve felettiek körében. Általánosságban elmondható, hogy a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők jobban veszélyeztetettebbek, főleg ha a gyenge immunrendszert valamilyen betegség okozza. Ezért az alkoholisták, a dohányzók, keringési elégtelenségben, cukorbetegségben vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők is nagyobb eséllyel kapnak tüdőgyulladást.
A tüdőgyulladás okai
A tüdőgyulladás általában nem egyféle kórokozóra vezethető vissza. Jellemzően a kórokozók belélegzésével kezdődik, néha azonban a véráram útján, valamint a tüdő környékéről közvetlenül átterjedő fertőzések okozzák. A felnőttek között a leggyakoribb a baktériumok (pl. Streptococcus pneumoniae) okozta megbetegedés. Idősebb közösségekben, például szociális otthonokban fordulnak elő olyan ritka esetek, amikor a tüdőgyulladás okozói bizonyos bélben élő baktériumok. A vírusok közül az influenzavírus ugyancsak eredményezhet tüdőgyulladást önmagában vagy más kórokozókkal kombinálódva. Az esetek nagy százalékában van jelen úgynevezett atípusos kórokozó is.
A tüdőgyulladás tünetei
A tüdőgyulladást leginkább a magas láz, mellkasi szúró fájdalom, valamint a gyakran köpetürítéssel járó köhögés jellemzik. Lélegzetvételkor, köhögéskor a mellkasi fájdalom rendszerint fokozódik. Ezeken kívül megfigyelhető még a felületes, szapora légzés és magas pulzusszám is
A tüdőgyulladás diagnózisa
A diagnosztizáláshoz többféle eljárás, vizsgálat alkalmazása szükséges.
Ezek közül az egyik a – fizikai vizsgálaton kívül – képalkotó diagnosztikai eljárások alkalmazása. A röntgenvizsgálat során a mellkas átvilágítása, kétirányú mellkasfelvétel történik. CV-vizsgálat daganat fennállásának gyanújakor válik indokolttá, amikor a gyulladás elfedheti a rákos képletet.
Laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérvizsgálat) is közelebb vihetik a szakorvost a diagnózis felállításához. A bakteriológiai vizsgálatnak nem sok értelme van, mivel a tüdőgyulladást jellemzően vegyes flóra okozza, a köpetből pedig más baktériumok is kitenyészhetnek.
A tüdőgyulladás kezelése
A vírusos tüdőgyulladásnál általában az influenzához hasonló kezelést alkalmazzák, azaz pihenés és vitamindús diéta javasolt. Ugyan a vírusos tüdőgyulladás esetében az antibiotikumok hatástalanok, a bakteriális felülfertőződés kivédésére gyakran felírják őket.
A gennykeltő baktérium által okozott változatnál az antibiotikumok hatásosak szoktak lenni. Akkor is csináljuk végig az előírt kúrát, ha rövid időn belül jobban éreznénk magunkat, mivel korai abbahagyás esetén a tüdőgyulladás visszatérhet, illetve a baktériumtörzsek rezisztenssé válhatnak az alkalmazott antibiotikummal szemben. A kezelés hatékonyságának növelése érdekében olykor két antibiotikumot is felírhat a szakorvos.
Az atípusos baktériumok által okozott tüdőgyulladásnál is rendszerint antibiotikumos kezelés történik, azonban a gyógyulás ennél a típusnál jóval elhúzódóbb lehet.
Az általános panaszok enyhítésére a szakorvos láz- és fájdalomcsillapítókat is javasolhat.
A gyógyulási esélyek jónak mutatkoznak épp immunrendszer, valamint egyéb tüdőbetegségek hiánya esetén. Általában két hét elegendő a teljes felépüléshez. A betegség jóval veszélyesebb azokra, akik gyenge immunrendszerrel rendelkeznek és valamilyen más tüdőbetegség is jelen van. Náluk gyakoribb a szövődmények kialakulásának esélye.
A hatékony kezelés kiválasztásához ki kell deríteni, hogy milyen eredetű tüdőgyulladásról van szó. Felkészült szakorvosaink a pontos diagnózis felállítását követően a kezelés szakszerű lefolytatásához is minden segítséget meg fognak adni Önnek fül orr gégészeti magánrendelésünkön.
A tüdőgyulladás megelőzése
A legfontosabb tényező a megelőzésben a megfelelő állapotban lévő immunrendszert, ezért annak megerősítésére mindig helyezzünk nagy hangsúlyt változatos, vitaminokban gazdag étrenddel, valamint rendszeres testmozgással.
A fentebb már említett, nagyobb kockázatnak kitett személyeknél érdemes védőoltásokat is beadatni. Adható például oltás a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás ellen, ami a beoltottak közel 70%-át megvédi a súlyos Pneumococcus-fertőzéstől.
Gyermekeknél javasolt a Hemophilus influenzae B törzse elleni oltás, ami szintén gyakran vezet a tüdő gyulladásos megbetegedéséhez. Ezt a védőoltást három részletben adják, az utolsót 6 hónapos korban. (Szerző: Dr. Móri István Péter, fül-orr-gégész; Forrás: Oktogon Medical Center; Fotó: dreamstime.com)