Mi az az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés problémájának megértéséhez fontos ismerni szervezetünk működését, azon belül is leginkább a verőerek vagy más néven artériák szerepét, melyeknek az a feladatuk, hogy oxigént és tápanyagokat szállítsanak a szervezeten belül a test minden sejtjéhez és szövetéhez.
Az artériák normál esetben erőteljesek, rugalmasak és nagyon hajlékonyak, könnyedén, gyorsan és akadálytalanul képesek áramoltatni a vért a szervezetben. A betegség hatására azonban ezek a verőerek rugalmatlanná, merevvé válnak, megvastagodnak és belső felületükön lerakódások jelenhetnek meg.
Ezt hívjuk érelmeszesedésnek, melynek többféle típusa ismert. Az egyik leggyakoribb az atherosclerosis, ami egy nagyon hosszadalmas folyamat részeként alakul ki. Először csak kásaszerű anyag rakódik le az érfalakon belül, ami csak nagyon általános tüneteket produkál.
Amikor a betegséghez először észrevehető jelek kapcsolódnak, általában már kialakultak az érrendszerben az úgynevezett plakkok, melyek a kalcium lerakódásából jönnek létre, és kezdetben csak akadályozzák a vérellátást, később azonban akár teljesen el is zárhatják az érrendszert.
Nem csak az idősek betegsége
Az érelmeszesedés kapcsán általános tévhit az emberek között, hogy kizárólag az időseket érintő betegség, a gyakorlat inkább azt mutatja, hogy már fiatalabb korban is kialakulhat ez az elváltozás.
Sőt, a modern életvitel mellett egyre korábban lehet találkozni érelmeszesedést produkáló fiatal betegekkel, hiszen a mozgásszegény mindennapok és az egészségtelen táplálkozás a betegség legnagyobb ellenségeinek tekinthetők.
Általánosságban elmondható, hogy az érelmeszesedés kisebb vagy nagyobb mértékben, de az idő előrehaladásával mindenkit érint. Évtizedek óta ismert például, hogy már a 18-20 éves embereknél is megfigyelhetők meszes plakkok, az életmód függvényében tehát egészen fiatalon elkezdődhet ez a kártékony folyamat.
A kardiológus gyakran életet menthet
Mivel az érelmeszesedésnek gyakran nincsenek olyan jellemző tünetei, amelyek megijeszthetik a pácienst, ezért általános, hogy az emberek túl későn fordulnak szakorvoshoz, és már csak akkor kérnek segítséget, ha a problémát kizárólag jelentős beavatkozással lehet gyógyítani.
Noha az érelmeszesedés kialakulása nem akadályozható meg, ellenben drasztikus mértékben lelassítható a megfelelő életmód mellett, ezért érdemes évente legalább egyszer elmenni egy kardiológiai szakrendelésre, ahol az általános állapotfelmérés és vizsgálat mellett hasznos életmódtanácsokat is kaphatunk.
Az érelmeszesedés legfőbb oka ugyanis jellemzően a helytelen életvitelből fakad, így a legtöbbször elegendő csak erre odafigyelni ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát, de ennek feltárásához és megítéléséhez minden esetben rendszeres szakorvosi vizsgálatra van szükség.
Az érelmeszesedés tünetei
Az érelmeszesedés egy olyan betegség, melynek a tüneteit teljes egészében meghatározzák, hogy az érrendszeren belül melyik artériát érinti a meszes elváltozás, avagy a szűkület. Egészen más tüneteket produkál ugyanis a betegség a végtagok verőereinek-, mint a szív koszorúereinek a szűkületekor.
Természetesen vannak olyan testrészek, melyek gyakrabban érintettek a problémától, ezért az alábbiakban leginkább ezekre koncentráltan állítottuk össze az érelmeszesedés legjellemzőbb tüneteit.
A koszorúerek meszesedésének a tünetei
Az érelmeszesedés legveszélyesebb formája, ha az közvetlenül a koszorúeret érinti. Ennek az oka nem más, minthogy a kérdéses artériának az erőteljes szűkülete idézi elő a szívér-görcsöt, de kiválthat szívinfarktust, miközben a szívizmok lassú pusztulásáért is ez az elváltozás a felelős.
Szintén a koszorúér meszesedése okozza az úgynevezett kardioszklerózis nevű betegséget, ami egy nagyon súlyos elváltozás, hiszen részeként a szívizmok helyére fokozatosan kötőszövet kerül, ami könnyedén okozhat életveszélyes állapotokat.
Amennyiben a koszorúerek meszesedéséről beszélünk, akkor a legjellemzőbb tünet általában a szívritmuszavar – gyakori, hogy ennek a hátterében érelmeszesedés a kiváltó ok –, de a folyamatosan fokozódó szívelégtelenség szintén az általános panaszok közé sorolható.
Különösen a fejlett országokban a koszorúerekhez kapcsolódó érelmeszesedés, illetve a kapcsolódó szövődmények manapság már vezető haláloknak tekinthetők, hiszen gyakran idéznek elő súlyosabb szívbetegségeket és agyi elhalást is.
Az agyi erek meszesedésének a tünetei
Szintén általános, hogy az érelmeszesedés nem a szívet, hanem az agyi régiót, az ott megtalálható sűrű érhálózatot érinti. Ilyen esetekben a csökkent vérellátás fokozódó értelmi leépüléssel, később agylágyulással, sőt bénulással is együtt járhat.
Közvetetten ugyan, de az olyan agyi érkatasztrófák, mint a trombózis, az embólia vagy a súlyosabb agyvérzés szintén az érelmeszesedéshez kapcsolhatók vissza, és gyakran említik őket tünetként, hiszen sok esetben a kialakulásuk jelzi elsőként, hogy probléma van az érhálózaton belül.
A végtag-artériák meszesedésének tünetei
A végtagokban megjelenő érelmeszesedés szintén rengeteg súlyos tünetet és kísérőbetegséget válthat ki az emberi szervezetből, így végső soron például még végtagelhalás is kialakulhat belőle, de ezt az állapotot nagyon jellegzetes panaszok előzik meg.
Ilyen például, ha az alsó végtagok érintettségekor járásra kellemetlen fájdalom jelenik meg a lábakban, ami pihenésre aztán enyhül. A beteg gyakran sántikálhat is miatta, amit sokan betudnak a kornak, ezért nem fordulnak időben kardiológushoz.
Márpedig amennyiben a végtag-artériák elmeszesedését nem tárják fel időben, és nem kezdik meg a kezelést, a sérült eret nem operálják meg, akkor az alsó végtag akár részben vagy teljes egészében el is halhat.
Általános tünetek
Az érelmeszesedésnek természetesen vannak általános tünetei is, hiszen meglepő módon az elváltozás gyakran okoz panaszokat a bélműködésben – sok esetben úgy, hogy maga a meszes lerakódás nincs közvetlen kapcsolatban a bélrendszerrel.
Sok beteg panaszkodik például előrehaladottabb érelmeszesedés mellett étkezés után jelentkező görcsös fájdalmakra, amit súlyosabb esetekben a bélfal elhalása, perforációja követ, de a hashártyagyulladás vagy a szepszis kialakulása sem ritka.
Szerencsésebb a helyzet abban az esetben, ha az érelmeszesedés kifelé is látható. Ilyenkor az érfalak zsákszerűen öblösödnek, így a problémás helyen jól látható, hogy baj van az érrendszerrel, ami azonnali kivizsgálást igényel.
A legtöbbször életveszélyes betegség világít rá az érelmeszesedésre
A tünetek kapcsán fontos kiemelni az érelmeszesedés kapcsán, hogy a legtöbb esetben igazi csendes gyilkos, sokáig megbújik a háttérben, nem okoz egyértelmű jeleket, majd egyik napról a másikra egy életveszélyes betegség formájában mutatja meg magát.
A teljes elzáródás ugyanis rendkívül veszélyes, hiszen ilyenkor a szövetek oxigénellátása megszűnik, és bár gyors beavatkozással az elhalás elkerülhető, de még a gyors és modern orvosi ellátás mellett is nagyon ritka, hogy a beteg időben szakszerű ellátásban részesül, ha hirtelen cselekedni kellene.
Kivételek azonban vannak, a TIS, vagy más néven átmeneti oxigénhiányos roham esetén például a páciensek zöme jól gyógyul, a szövetelhalás ritkán jellemző még agyérkatasztrófa mellett is gyakori, hogy a páciensek teljesen felépülnek.
Az érelmeszesedés kiváltó okai
Fentebb már kiemeltük, hogy az érelmeszesedés hátterében leginkább az életmód, a helytelen táplálkozás és a kevés mozgás áll. Tudni kell ugyanis, hogy a véráramba kerülő zsírok természetes módon egyáltalán nem oldódnak fel.
Minél több zsíros, cukros és kalóriában gazdag ételt fogyasztunk tehát, annál több zsír halmozódik fel az érhálózatban, melyek megkötik a kalciumot. A folyamat sebessége rendszerint az életmód függvénye, de általában hosszú évekig is eltart, hogy a megkötött kalciumból plakkok, az érhálózatot eltömítő meszesedések alakuljanak ki.
A folyamatot elősegítik olyan tényezők, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a túlzott stressz, a kórosan magas vérzsírérték, de a dohányzás és az idült vesebetegség egyaránt a hajlamosító tényezők közé sorolhatók.
Érdemes kiemelni, hogy az érelmeszesedést akár a genetikai hajlam is megnövelheti, és a szervezeten belül gyakorlatilag bárhol kialakulhat, de a megfigyelések szerint a kor előrehaladásával növekszik a kockázat.
A tudományos kutatások alapján a menopauza előtt álló nők általában nagyobb védelmet élveznek az érelmeszesedéssel szemben, mint a férfiak. Ennek feltételezhetően hormonális okai vannak, arra viszont még nem sikerült pontos magyarázatot találni, hogy az életmódon kívül milyen okai lehetnek a fiatalkorban, tehát idő előtt bekövetkező érelmeszesedésnek.
Az érelmeszesedés felismerése, diagnózisa
Nagy általánosságban elmondható, hogy az érelmeszesedés a legtöbbször már csak akkor diagnosztizálható, ha valamilyen súlyos állapotot idézett elő, így érszűkület lépett fel vagy valamilyen szövetelhalásos betegség alakult ki.
Természetesen vannak kivételes esetek, amikor sokkal előbb is fel lehet ismerni az elmeszesedett ereket. Hogy erre milyen vizsgálati módszerek és egyéb praktikák léteznek?
Vérnyomásmérés
Sokak számára talán meglepő lehet, de egy egyszerű vérnyomásmérő műszerrel is könnyedén fel lehet térképezni az érelmeszesedést. Pontos diagnózis ezzel nyilván nem állítható fel, de gyanúra adhat okot.
A módszer lényege, hogy ha a vérnyomásmérő műszerrel két végtagon jelentős különbséget mutatnak az értékek, akkor a csökkent nyomású oldalon érelmeszesedés feltételezhető.
Elektrokardiográfiás vizsgálat
Az elektrokardiográfiás vizsgálat kétféle módszert kínál arra, hogy kimutatható legyen a koszorúér kisebb vagy nagyobb mértékű szűkülete. Enyhébb állapot esetén fizikai terhelés mellett tárható fel, illetve feltételezhető a probléma, súlyosabb szűkületnél azonban már terhelés sem szükséges hozzá.
Röntgenvizsgálat
Kevesen tudják, de az érelmeszesedés egyszerű röntgenvizsgálattal is megállapítható, aminek az oka nem más, minthogy a plakkok, avagy a lerakódások kalciumból vannak, melyek csontszerű képződményként a röntgensugarakat visszaverik.
Angiográfiai vizsgálatok
Az angiográfiai vizsgálatok olyan képalkotó diagnosztikai eszközök, melyek az artériába juttatott kontrasztanyag jóvoltából képesek célirányosan és pontosan kimutatni, hogy a szervezeten belül pontosan hol és milyen mértékű az érelmeszesedés.
Különösen hatásosak ezek a módszerek a szív, az agy és a végtagok feltárásakor, hiszen a beszűkült szakaszok is kitűnően feltérképezhetők a segítségével. Noha a CT és az MR-vizsgálat is hasonlóan hatékonyak, ezeket azonban már csak akkor alkalmazzák, ha kapcsolódó szervkárosodás feltárására van szükség.
Ultrahangos vizsgálatok
Az ultrahangos vizsgálatok közül az úgynevezett Doppler ultrahang lehet ideális ahhoz, hogy az érelmeszesedés feltárható legyen. Mivel segítségével könnyedén kimutatható a véráramlás, ezért annak sebessége is meghatározható ilyenkor a szűkületek sajátosságaival egyetemben.
Laboratóriumi vizsgálatok
A legtöbb esetben szükséges laboratóriumi vizsgálatokat is elvégezni az érelmeszesedés diagnosztizálásakor. Gyanú esetén elég egy vérvétel ahhoz, hogy alá lehessen támasztani a betegséget, ehhez pedig csak a vér homocisztein- és vérzsír értékét kell ellenőrizni.
A vér mellett a vizelet vizsgálatára is gyakran szükség lehet, különösen abban az esetben, ha a vesebetegségek kizárása a cél.
Az érelmeszesedés kezelési lehetőségei
A legnagyobb probléma az érelmeszesedés kapcsán, hogy a legtöbbször túl későn ismerik fel, általában már akkor, ha valamilyen szervi károsodást okozott, így a kezelési lehetőségek gyakran rendkívül komplikáltak, illetve már a kárt szenvedett szerv funkciójának helyreállítását célozza (például infarktus esetén a szívet, agylágyuláskor az agyat és így tovább).
Amennyiben az érelmeszesedés időben feltárásra kerül, a lerakódást speciális érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani abban az esetben, ha elég vastag és erős az érintett ér fala. Amennyiben vékonyabb érről van szó, akkor a problémás szakaszt jellemzően egyszerű protézissel kicserélik.
A beavatkozást sok esetben meghatározza, hogy melyik ér záródott el a szervezetben. A koszorúér esetében például ma már elérhető az úgynevezett coronaria bypass műtét, ami egyfajta áthidaló beavatkozás, hiszen a lábszárból kivett saját érrel gyakorlatilag kikerülik a meszesedett szakaszt.
Léteznek ma már olyan speciális érkatéterek, melyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy a beszűkült eret kitágítsák, és ismét átjárhatóvá tegyék. Ez csak egyfajta mechanikai tágítás, eredménye gyakran nem olyan hatékony, mint az értágító műtét esetén.
Ha időben felmerül az érelmeszesedésből fakadó elzáródás gyanúja, akkor a teljes záródás megelőzése érdekében az érintett szakaszba egy aprócska cső kerül beültetésre, ami azonnal átjárhatóvá teszi a problémás erezetet.
Itt fontos kiemelni, hogy természetesen ma már léteznek olyan gyógyszerek is, amelyek képesek lassítani az érelmeszesedés folyamatát, ezáltal különösen hatékonyak a megelőzés tekintetében, de a kialakult elváltozást jellemzően nem fordítják vissza.
Amennyiben kialakult meszesedés és érkatasztrófa lépett fel, mely létfontosságú szervet károsított, akkor kijelenthető, hogy a károsodások és azok következménye jellemzően nagyon súlyos, de ha időben elvégzik valamelyik érsebészeti beavatkozást, a páciens életkilátása és életminősége egyaránt normalizálható.
Hogyan előzhető meg az érelmeszesedés?
A legtöbb betegséghez hasonlóan, az érelmeszesedés is megelőzhető, bár a legtöbb ember a modern életmód és a mai táplálkozási sajátosságok miatt erre képtelen. Néhány egyszerű trükkel azonban a betegség kialakulása jelentős mértékben lelassítható, ezért érdemes odafigyelni néhány alapvető tényezőre:
- Az egészséges táplálkozás az egyik legfontosabb az érelmeszesedés megelőzése érdekében, ezért figyeljünk oda a zsírban, cukorban és koleszterinben szegény ételek fogyasztására.
- Amennyiben magas koleszterinszinttől szenvedünk, a rendszeres orvosi vizsgálat és kontroll elengedhetetlen, ahogyan a megfelelő gyógyszerszedés is.
- Ügyeljünk az elhízásra, a súlyos állapotokat próbáljuk meg elkerülni és ennek érdekében rendszeresen sportolni vagy mozogni valamit.
- A rendszeres dohányzás, a drogfogyasztás, a túl sok koffein és a mértéktelen alkoholfogyasztás szintén elősegítik az erek beszűkülését, ami később meszesedéshez vezethet.
- Kerüljük el a stresszt, és próbáljunk meg olyan életformát követni, mely kellően feszültségmentes, ellenkező esetben fel kell kutatni módszereket, melyek segítenek a stressz levezetésében.
- Nemcsak a magas koleszterinszint, hanem a magas vérnyomás is súlyos probléma az erek meszesedése kapcsán. Lényeges kordában tartani és szükség szerint gyógyszert szedni a normalizálás érdekében.
- Az érelmeszesedést többféle alapbetegség elősegítheti, mint amilyen például a cukorbetegség. Ezért mindig figyeljünk oda rájuk és a megfelelő gyógyszerekkel gondoskodjunk kezelésükről.
Amint azt már fentebb is kiemeltük, az érelzáródás egy nagyon lassú folyamat, sokáig észrevétlen, így nagyon nehéz megelőzni, de miután korai stádiumban is produkál tüneteket, ezért érdemes lehet ezek alapján céltudatosan foglalkozni vele.
Ilyen figyelmeztető jelek például, ha a lábak állandóan hidegek és fáznak, a rajtuk kialakuló sebek lassan gyógyulnak, fekélyesednek, a végtagok pedig zsibbadnak. Ez gyakran az érelmeszesedés nagyon korai jele lehet, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni a konkrét feltárás érdekében.
Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az alkohol nem nyújt védelmet az érelmeszesedéssel szemben. Napi 2-3 deciliter bor ugyan jó hatással van az erekre, azonban ez még nem olyan effektus, ami megelőző hatást váltana ki, nagyobb mennyiségben pedig inkább kártékonynak tekinthető.
Szerző: Dr. Ragán Viktor kardiológus / Forrás: Oktogon Medical Center
