Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a hazai minimálbér-rendszer reformja, és a kétfajta kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is – tudta meg a Napi.hu.
A szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány az őszi bértárgyalások során fontolóra veszi azt a javaslatot, amely megszűntetné a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot, és annak jelenlegi – vagy az inflációval emelt – összege lenne az új minimálbér – tudta meg a Napi.hu.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőne, amely jelenleg a garantált bérminimum összege. Annak érdekében, hogy a bérminimummal érintett nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal, megőrizve így a reálértékét. A minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra.
A Napi.hu úgy tudja, a minimálbér reformjától nem zárkóztak el sem az érdekképviseletek, sem a kormány, ugyanakkor az érdemi egyeztetésekre még nem került sor.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére megerősítette, hogy felvetődött, a jövőben – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – csak egy összeg legyen a kötelező legkisebb bér.
A Munkástanácsok elnöke lát rá lehetőséget, hogy megvalósuljon egy vagy két lépcsőben a jelentős minimálbér-emeléssel járó átalakítás.
Az államkasszának ugyanakkor nagyobb kiadást kellene fedeznie – részletezte Palkovics Imre. A szociális juttatások és több kedvezmény mértékét is a minimálbér összege alapján határozzák meg. Így az ellátásban részesülők, a kisgyermekesek vagy az őstermelők lényegesen jobban járnának.
Palkovics Imre emellett emlékeztetett, hogy legkésőbb 2025 január 1-ig át kell ültetni az Európai Unió minimálbér irányelvét. Az irányelv meghagyja a tagállamok hatáskörében a minimálbér összegéről szóló döntést, de meghatározza, hogy a legkisebb bér mértéke akkor nyújt megfelelő szociális védelmet, ha eléri az átlagkereset 50 százalékát, vagy a mediánkereset 60 százalékát.
A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor hozzátette, egyelőre felvetésként kell kezelni a minimálbér átalakítására vonatkozó javaslatot, de a tárgyalópartnerek fontolóra veszik a lehetőséget.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !