Nagy Márton a tárgyaláson kifejtette, hogy a bankszektor előnyös helyzetéből fakadóan elvárható, hogy erőteljesebben működjön közre a hitelpiac befagyásának megakadályozásában, az egészséges hitelezés és a növekedés helyreállításában. A miniszter hozzátette, hogy míg 2023 a szankciós infláció letörésének és egy számjegyűre csökkentésének az éve, addig 2024-ben a növekedést kell helyreállítani.
A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése.
Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre az olyan kamattámogatott állami hitelprogramokban, mint például a Széchenyi kártya program, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, vagy a leendő CSOK+, továbbá dolgozzanak ki új lépéseket a lakáscélú- és piaci hitelek felpörgetése érdekében.
A Bankszövetség és a gazdaságfejlesztési miniszter ezért megállapodott abban, hogy a Bankszövetség lehetőség szerint egy héten belül a kormány asztalára tesz egy olyan intézkedési tervet, amely felvázolja, hogy a bankszektor mit kíván tenni a hitelezés helyreállítása érdekében.
Nagy Márton összegzésképpen kiemelte, hogy a kormány, mint ahogy eddig, úgy ezután is a családok és a vállalkozások oldalán áll. A bankokat érintő eddig kivetett extraprofitadó a családokat érintő rezsivédelem fenntartását, azaz a költségvetést finanszírozta, ugyanakkor jelenleg az ügyfelek hitelhez való hozzájutását kell megkönnyíteni. Ezért új bankadó kivetése helyett a bankoknak olyan vállalásokat kell tenniük, amelyekkel a családok és vállalkozások működését, továbbá a fogyasztás és gazdasági növekedés beindítását segítik, azaz most a bankoknak a gazdaság világát kell finanszírozniuk - olvasható a közleményben.
A Magyar Bankszövetség közleményében jelezte, hogy a következő időszak pénzügyi és gazdasági kihívásaival szembeni helytállás érdekében lehetséges lépések sikeres megvalósításához a Bankszövetség kéri a készpénzmentesítés és a digitális átállás felgyorsítását is. Piaci hatásként az infláció mérséklődése, a referencia és a hitelezési kamatok várható csökkentése is hozzá fog járulni a hitelezés növekedéséhez, amely a gazdaság növekedésének természetes motorja - tették hozzá.
A bankszektor meggyőződése, hogy a digitális korszak szabályrendszerének mihamarabbi kialakítása, a tőkeerős bankszektor hitelezési aktivitása és a versenysemleges piaci környezet - benne a kamatstopok kivezetése és a nemzetközi versenyképességet súlyosan hátráltató úgynevezett extraprofit-adó megszüntetése - együttesen képesek felgyorsítani a magyar gazdaság növekedését és régiós szerepvállalásának erősítését - írták.
A bankszektor teherviselő képességéről ismertették: 2020-ban 4 százalék, 2021-ben 8,7, 2022-ben 7,3 százalék volt a teljes magyar bankszektor sajáttőke-arányos auditált nettó nyeresége, amely messze elmarad a magyar kamatkörnyezettől, bármely megtakarító vagy befektető éven túli hozamelvárásától és a közvélekedéstől is. Az idei auditált eredmény jövő tavasszal ismerhető meg. A bankok tulajdonosai több ezermilliárd forint tőkét biztosítottak és biztosítanak a magyar gazdaság fejlesztéséhez, miközben befektetésükért és elkötelezett aktivitásukért más iparágakhoz képest az elvártható nyereség kisebb részét kapják vissza ezekben a nehéz években. A bankszektor tőkeerejének megtartása a jövőbeli gazdasági fejlődés záloga - olvasható a szövetség közleményében. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
