Nem tudta elfogadni, hogy a férfi nem megy vissza hozzá, kis híján megölte volt barátját és annak új barátnőjét a feldühüdött nő

A vádlott és a sértett házasságát a bíróság 10 éve felbontotta, azonban még a 2021 elejéig együtt laktak közös házukban. A volt férj 2021-ben elköltözött, mert barátnője lett, melyről a vádlott is tudott. A vádlott nem tudta elfogadni, hogy a férfi nem megy vissza hozzá, ezért 2022. január 5-én az esti órákban megjelent a pár hétvégi házánál. A házban a magával vitt tapétavágó késsel a volt férje arcát, nyakát, és a barátnő nyakát, lábát, kezeit többször megvágta. A férfinak sikerült a vádlottól elvenni a tapétavágót, a barátnője pedig elmenekült. Közben a vádlott megnyugodott, megpróbált segíteni volt férjének egy ruhadarabbal a vérzés csillapításában, majd a sértett felhívta a mentőket, akik értesítették a rendőrséget.

A férfi sérülései olyan súlyosságúak voltak, hogy életét csak a gyors és szakszerű ellátás és műtéti beavatkozás menthette meg.

A sértett testtájak anatómiai sajátosságait, az alkalmazott eszköz jellegzetességeit, a bántalmazás módját figyelembe véve a bántalmazás súlyosabb, akár közvetlen életveszélyt vagy halált okozó sérüléssel is járhatott volna mindkét sértett esetében. 

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt 7 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása végett, a vádlott a büntetés enyhítése, rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú ítélettel abban, hogy a büntetés kiszabása során az enyhítő körülmények nyomatékosabbak voltak. Így a vádlott részletesen beismerte a cselekményt, megbánta a tettét. A sértettek megbocsátottak a vádlottnak. Az élet elleni cselekmény kísérleti szakban maradt és a vádlott szándéka csak eshetőlegesen irányult az élet kioltására. Nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az elsőfokú eljárás során az ügyész maga indítványozta a Btk. enyhítő szakasza alkalmazását. Így az emberölés kísérletére általában alkalmazandó büntetési tételkeret (a 10-től 20 évig terjedő – avagy életfogytig tartó szabadságvesztés) jelen esetben csak fele mértékben (5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés) volt alkalmazható. A törvényszék pedig ez utóbbi keret középmértéke közelében határozta meg a kiszabott fegyházbüntetést, melynek megváltoztatására nem volt indok.

Megosztás

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !