A Népszavának megjegyezte: a pluszpénz feltétele, hogy a GDP növekedése legalább 3,5 százalék legyen, ám a gazdaság most recesszióban van. A GDP növekedése a legoptimistább előrejelzések szerint sem haladhatja meg idén az 1,5 százalékot, már ha egyáltalán pozitív tartományban lesz ez a mutató – magyarázta. (Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nulla körüli idei GDP-növekedést említett). Épp a nagyon alacsony idei bázis miatt jövőre viszont meghaladhatja a 3,5 százalékot, a jelenlegi kormányzati várakozás egyébként 4 százalék. Ha ez megvalósul, akkor 2024 novemberében 10 000 ezer forintot kaphatnak prémium jogcímen az idősek.
A nyugdíjprémium kiszámításához a novemberi nyugdíj összegének, de legfeljebb 80 ezer forintnak az egynegyedét szorozzák a tényleges GDP növekedés és a 3,5 százalék törvényi küszöbérték különbségével, de legfeljebb 4-gyel, így annak maximális összege 80 ezer forint. Farkas András megjegyezte: a nyugdíjprémium mára elvesztette a jelentőségét. Egyszeri juttatásról van szó, ami (a korrekcióval ellentétben) nem épül be az ellátásba, és amit a 2009-ben felfüggesztett 13. havi nyugdíj helyett vezettek be. Az adható összeget és a számítást a Fidesz nem tartotta karban, nem igazította például a változó átlagnyugdíjhoz. A szakember ettől függetlenül is úgy véli, a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj 2022-től történt teljes, ráadásul felső korlát nélküli visszavezetése miatt is okafogyottá vált.
Kifogásolta azt is, hogy ha minden feltétel teljesül, akkor csaknem 2,5 millió jogosult részére kell kiosztani a prémiumot. Így az évek alatt – különösen az elszabadult infláció következtében – minimálisra zsugorodott a juttatás vásárlóértéke. Sokkal célszerűbb és méltányosabb felhasználása lenne – mondta –, ha ezt a pénzt csak a legszegényebb, körülbelül 220 ezer nyugdíjasnak osztanák el, ami így már érdemi segítséget jelentene. Ennek kézenfekvő eszköze lehet, ha az egyébként is reformra szoruló nyugdíjemelési eljárásban új elemként megjelenne egy szolidaritási korrekció.
Farkas András beszélt a novemberi nyugdíjkorrekcióról is. Noha a KSH múlt héten közölt inflációs adatai alapján megjelentek már számítások arról, hány százalék kiegészítést kaphatnak majd novemberben az idősek, az valójában még nem tudható. A szeptember 8-án közzétett augusztusi inflációs gyorstájékoztató szerint az általános infláció 16,4, a nyugdíjas infláció 17,2 százalék volt. Ezen adatok alapján kell a kormányzatnak megbecsülnie a 2023-as egész éves inflációt. Ha e becslés szerint akár az általános, akár a nyugdíjas infláció éves mértéke 15 százaléknál magasabb lenne, akkor indokolt a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés. Az MNB június végi becslése 16,5 – 18,5 százalék, a legutóbbi szakértői konszenzus 17-18 százalék közötti értékre számít, ami egybevág a Nagy Márton által a Tranziton közölt 17,5 -17,7 százalékkal.
Farkas András megjegyezte: az ő számításai szerint az éves nyugdíjas infláció az első nyolc havi tapasztalatok alapján ennél egy-másfél százalékkal magasabb lehet, így elérheti a 18,7 – 19,2 százalékot. Hozzátette ugyanakkor: egyetlen előzetes becslés sem köti a kormányt, de feltehetően legalább 2,5-, legfeljebb 3,5 százalék korrekcióra számítani lehet. Ahogy fogalmazott: ezt követeli a nyugdíjasok védelmét minden lehetséges alkalommal hangsúlyozó kormányzati kommunikáció hitelességének megőrzése is. Ennek ellenére sem biztos, hogy lesz emelés, mert akár azt is mondhatja a kormány, hogy az idei 15 százalékos januári nyugdíjemelés önmagában lefedte a 2023. évre becsülhető éves inflációt, így nincs is szükség korrekcióra.
A végső válaszra októberig várni kell, ekkor jelenhet meg a novemberi kiegészítő nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet. 2020-ban október 21-én, 2021-ben október 6-án, 2022-ben október 5-én történt a bejelentés.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
