Augusztusban kevesebb terület cserélt gazdát, mint a háború bármely más hónapjában – derül ki a Híradó szerint a The New York Times elemzéséből, amely az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) adataira hivatkozik. Míg Ukrajna délen kisebb területet foglalt vissza, Oroszország összességében valamivel több területet foglalt el, főként északkeleten.
Ukrajna minimális előnyre tett szert, a sűrű orosz aknamezők és erődítmények minden támadást rendkívül költségessé tettek. A frontvonalon minden egyes kilométernyi területért öldöklő harc folyt, és nem ismétlődött meg az a gyors áttörés, amelyet Kijev 2022 szeptemberében ért el Harkivnál, amikor Oroszország védelme összeomlott egy meglepetésszerű ukrán ellentámadás után.
Oroszország és Ukrajna idén hasonló kihívásokkal nézett szembe. Mindkét fél olyan pozíciókért harcol, amelyek Kelet-Ukrajna egyes részein hónapok, sőt évek óta nagyrészt megerősödve maradtak. A háború korábbi szakaszában elesett, tapasztalt katonákat és parancsnokokat újoncok váltották fel, akik gyakran nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel.
Az ukrán ellentámadás nehezen tudott előrenyomulni a déli, tágas mezőkön. Kiterjedt aknamezőkkel és több száz kilométernyi erődítmény rendszerekkel kell szembenéznie, amelyeket Oroszország a télen épített ki, hogy lelassítsa az ukrán járműveket, és olyan pozíciókba kényszerítse az ukrán csapatokat, ahol könnyebben célba vehetik őket. Ha mindkét fél területnyereségét összeadjuk, Oroszország az év elejéhez képest közel 520 négyzetkilométerrel nagyobb területet ellenőriz Ukrajnában.
Marina Miron, a londoni King’s College felsőoktatási intézet hadtudományi kutatója szerint az orosz hadsereg a gyors térnyerés helyett inkább a már ellenőrzött területek megtartására koncentrál. „Nem veszít semmit azzal, hogy nem mozdul előre” – mondta.
Az orosz erők közel háromszor nagyobbak Ukrajna haderejénél a harctéren, ezért Oroszország úgy látja, hogy az elhúzódó védelem az ő érdekeit szolgálja. „Az egész ukrajnai stratégia az, hogy az oroszok hagyják, hogy az ukránok nekifussanak az orosz védműveknek, ezáltal pedig minél nagyobb pusztítást érjenek el soraikban, és minél több nyugati felszerelést megsemmisítsenek” – fejtette ki.
Oroszország Ukrajna mintegy 18 százalékát ellenőrzi – egy Svájcnál nagyobb területet. Ez magában foglalja a Krímet és Kelet-Ukrajna egy részét, amelyet 2014 óta megszállva tart.
Azonban a lassulás hatalmas kockázatokkal jár Ukrajna számára. Ráadásul úgy tűnik, nem valószínű, hogy sikerül visszafoglalnia az ország komoly területeit, a nyugati támogatás pedig csökkenhet, akár a politikai akarat hiánya miatt, akár azért, mert nem hajlandó több fegyvert adni, különösen, mert évek óta várnak a pótfelszerelések szállítására. „Oroszország megpróbálja kivárni, amíg a Nyugat hátat fordít” – mondta Miron.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !