„Különböző forgatókönyvek szerint 1,3-3,3 millió ukrán maradhat külföldön. Ez 0,4-0,6 millióval több a 2022 decemberében végzett számításoknál” – derül ki a dokumentumból. Becslések szerint ennek eredményeként az ukrán gazdaság a GDP 2,7-6,9 százalékát veszítheti évente.
Mint azt a kutatók megjegyezték, a külföldre távozott ukránok száma 5,6-6,7 millió fő, ami 5 százalékkal több, mint 2022 végén.
Ez a téli, energiarendszert ért csapások, a városok elleni megnövekedett rakétatámadások, valamint a kahovkai erőmű június eleji felrobbantásának a következménye” – vélik a tanulmány szerkesztői.
A tanulmány szerint a menekültek 63 százaléka vissza kíván térni Ukrajnába, ám ez az arány folyamatosan csökken.
„Nem vagyunk biztosak abban, hogy tényleg mindannyian visszatérnek. Először is, minél tovább tart a háború, annál többen alkalmazkodnak a külföldi élethez. Ráadásul néhányan (6,8%) úgy gondolják, hogy gyermekeik kilátásai jobbak külföldön” – olvasható a dokumentumban.
A felmérés arról tanúskodik, hogy a háború előtt magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb eséllyel választják újra lakhelyüknek Ukrajnát, míg a jelenleg jobb anyagi helyzetben lévők kevésbé hajlamosak a visszatérésre.
Megjegyzendő, a menekültek többsége nő (35-49 éves nők aránya 18%) és gyermek. A 2022-es mutatókhoz képest a gyermekek aránya enyhén 52-ről 51 százalékra csökkent, a lányok és a fiúk aránya megközelítőleg azonos.
A felnőttek körében a férfiak aránya kismértékben– a 2022 novemberi 17 százalékról 2023 májusára 22 százalékra – nőtt, többen lettek az EU-ban átmeneti védelmi státusszal rendelkezők.
Az ukrán menekültek befogadó ország szerinti megoszlása is megváltozott: Lengyelország aránya 42-ről 29 százalékra csökkent, míg Németországban 18-ról 26 százalékra nőtt az áttelepültek mértéke. (Kárpáti Igaz Szó)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
