„Amennyiben a kormányzat nem lesz képes betömni a költségvetési hiányt, akkor a háborút sem fogja tudni finanszírozni” – nyilatkozta Vitalij Vavriscsuk, az ICU kijevi brókercég makroökonómiai kutatórészlegének vezetője. A vállalat épp tárgyalásokat folytat az ukrán kormánnyal egy olyan struktúra megvalósítása érdekében, mely lehetővé tenné külföldi, különösen nyugat-európai magánszemélyek számára is, hogy hadikötvényeket vásároljanak. Ugyanakkor az ebből befolyó összeg még a legjobb esetben is csak apró töredékét képezné annak a pénzmennyiségnek, amire Kijevnek szüksége van.
Hosszú távon jó tervnek tűnik az uniós csatlakozás tető alá hozatala is, ami potenciálisan több száz milliárd eurót is hozhat a konyhára, ám ez minden valószínűség szerint nem 2024-ben fog megtörténni.
Bár az ukrán gazdaság javuló tendenciákat mutat, ami azt jelenti, hogy a 2023-as növekedést 1 százalékról mostanra sikerült négyre növelni, ám a gazdasági aktivitás tekintetében a háborút megelőző időszakhoz viszonyítva 25 százalékkal rosszabb teljesítménnyel fogja zárni így is az évet.
Ezzel egyidejűleg a hadsereg havi szinten 90 ezer tüzérségi lövedéket használ el, miközben a parlament csak idén már harmadjára kénytelen felemelni a védelmi költségvetés keretét, most éppen 30 milliárd dollárról 40 milliárdra, a jövő évi büdzsében ugyanez a keret pedig most 45 milliárd dolláron áll.
Az ukrán fegyvervásárlások jelentős részét ugyanakkor európai és amerikai pénzekből finanszírozzák, ám kérdés, hogy ez meddig fenntartható, különösen akkor, ha 2024-ben egy republikánus ül be a Fehér Házba, pláne, ha ez a republikánus Donald Trump lesz.
Nem beszélve arról, hogy Ukrajnának azt követően is komoly összegeket kell áldoznia a védelemre, ha esetleg megnyerné ezt a háborút Oroszország ellen.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
