"Mi úgy gondoljuk, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányoknak kell meghatározni, nem pedig a Bizottságnak egyéni alkuk vagy más preferenciák alapján" - fogalmazott a miniszter.
Mint mondta, a gazdasági kormányzás arról szól, hogy a járvány után és egy háború alatt hogyan lehet a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni, de a Bizottság ezen a területen túlzott jogkörökkel ruházná fel magát a nemzeti kormányok rovására.
Szavai szerint a brüsszeli reformelképzelés 30 évvel ezelőtti helyzetet hozna vissza. "Amikor az IMF (Nemzetközi Valutaalap) mondta meg a világban, hogy kinek milyen megoldásokat javasol. Ezek a megoldások egységesek voltak függetlenül attól, hogy melyik országnak egyébként milyen saját speciális problémája volt" - részletezte a miniszter.
"A magyar kormány álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban az, hogy a brüsszeli adminisztráció javaslatát nem tartjuk elfogadhatónak" - hangsúlyozta.
A kétnapos ülésen a pénzügyminiszterek megvitatják azt is, hogy miként tudja egymást segíteni a monetáris és a fiskális politika.
"A magyar gazdaságpolitikában kiemelt jelentőséggel bír, hogy a jegybank és a kormányzat együtt, közösen törekszik arra, hogy az inflációt minél gyorsabban letörjük és leszorítsuk" - mondta Varga Mihály hozzátéve, hogy április óta havi rendszerességgel személyesen egyeztetnek a hatékonyabb közös munka érdekében.
A pénzügyminiszter az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével kapcsolatban jó üzenetnek nevezte a kamatemelési ciklus várható befejezését. "Ebből az következik, hogy ma már az EKB is a hangsúlyt inkább arra kívánja tenni, hogy a növekedés meglévő forrásait megőrizze, és ezek lehetőség szerint a következő hónapokban a kilábalást ne veszélyeztessék" - fejtette ki.
Varga Mihály felidézte: az Európai Bizottság nyári jelentésében a korábbiakhoz képest lassabb növekedést és magasabb inflációt jelzett előre.
Az EKB-nak erre a helyzetre kellett reagálnia, "hiszen úgy kell az egyensúlyokat helyreállítanunk, hogy közben a növekedés lehetőségét ne fojtsuk el" - mondta. Kiemelte: nagyon fontos szempont a munkahelyek megtartása, hogy a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe.
Fontosnak nevezte azt is, hogy csökkenjenek az elmúlt hónapokban kialakult magas kamatszintek és a magas infláció, hogy a kamatok csökkenésén keresztül beindulhassanak a gazdaságok, mind a beruházások, mind pedig a fogyasztás.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán a házigazda Spanyolország tájékoztatása szerint mintegy hatvan állam delegációja vesz részt, meghívottként jelen vannak a dél-amerikai és a karibi térség országai.
Varga Mihály elmondta: ennek a megbeszélésnek alapvetően az a célja, az Európai Uniónak legyenek olyan kezdeményezései, "amelyek egy más struktúrájú, más megosztású hatalmi szerkezetet alakítanak ki a világban".
Magyarország is támogatja a dél-amerikai és karibi országokkal létrejövő gazdasági, például környezetvédelmi, egészségügyi beruházási projekteket.
"Az a határozott álláspontunk, hogy az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben sem politikai elvárásokat kell megfogalmaznia a dél-amerikai országok felé, hanem a közös gazdasági együttműködés lehetőségét kell keresni, megtalálni és szélesíteni" - hangsúlyozta.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a tanácskozással párhuzamosan zajló kétoldalú megbeszélések hangsúlyos témája az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki posztjának sorsa, miután a jelenlegi vezető, Werner Hoyer mandátuma lejár az év végén.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
