Az OECD reformjavaslatokat fogalmazott meg tagjainak

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD ) idén is megjelentette egyik kiemelt, Going for Growth 2023 című publikációját, amely felvázolja a strukturális reform prioritásait az OECD és a partnerországok számára, amelyek segíthetnek a hosszú távú növekedés erősebb és fenntarthatóbb pályára állításában.

A kétévente megjelenő jelentés összeállítói szerint összességében a potenciális gazdasági növekedés gyenge, kínálati oldali reformokat igényel; átfogó politikai fellépésre van szükség az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez; a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése pedig a munkaerő-piaci feszesség orvoslásában segíthet.

Az OECD négy pontban foglalta össze javaslatait a kormányoknak. Elsőként azt, hogy javítsák a támogatási programok tervezését és irányítását válságos időszakban. A  korlátozott lefedettség és a rosszul megválasztott célcsoport akadályozza a veszélyeztetett háztartások szociális támogatását. A lefedettség kiterjesztése az önálló vállalkozókra és a szociális támogatás célzottabbá tétele segíthet a szociális támogatási rendszerek hatékonyabbá tételében, a szegénység csökkentésében és a jövőbeli sokkokkal szembeni ellenálló képesség kialakításában, miközben növeli a szociális kiadások költséghatékonyságát.

Második javaslata, hogy távolítsák el az akadályokat a munkaerő és a tőke hatékony elosztásának biztosítása érdekében. A dokumentum rámutatott arra, hogy a potenciális növekedés jelenlegi gyengesége részben az alacsony beruházásokra és a tőkefelhalmozásra vezethető vissza. Az OECD szerint a versenykörnyezetet biztosító, a piacra lépést megkönnyítő és a vállalkozásokra nehezedő szabályozási terheket enyhítő állami politikák megerősíthetik a cégek beruházási és technológiai fejlesztési ösztönzőit.

Harmadikként megfogalmazott javaslat szerint gyorsabb előrelépés kell biztosítani a dekarbonizáció felé az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentése érdekében a kormányoknak kombinálniuk kell az árképzést, a szabályozást és a beruházásokat. Az ármechanizmusok a lefedettség bővítésével, valamint az árak ágazatonként és energiaforrásonkénti egységesítésével javíthatók. Ezzel párhuzamosan a tiszta energiába irányuló magán- és állami beruházásoknak is fel kell gyorsulniuk, míg a szabályozásoknak és szabványoknak ösztönözniük kell a kibocsátás csökkentését.

Az OECD javasolja továbbá, hogy erősíteni kell a digitális átalakulást, mint a termelékenység növekedésének motorját. A jelentés szerint a digitális technológiák potenciálisan növelhetik a termelékenységet. A digitális eszközök elterjedése azonban sok OECD-országban elmarad ezért biztosítani kell, hogy a vállalkozások és a háztartások hozzáférjenek a szélessávú kapcsolathoz, fel kell készíteni a munkavállalókat a digitális gazdaságban való boldoguláshoz szükséges készségekkel, és megfelelő szakpolitikai környezetet kell teremteni a digitális innováció támogatásához.

Az országspecifikus jelentésben a magyar kormánynak a termék és munkaerőpiac témakörben javasolják egyebek között a forgalomalapú ágazati adók csökkentését, amelyek akadályozzák a termelő cégek piacra lépését és terjeszkedését, továbbá a korrupcióellenes felügyelet javítását az állami források jobb felhasználása érdekében.

A digitális átállás szegmensben ajánlják a magas mobilinternet-árak csökkentését, amelyek hátráltatják a mobil szélessáv használatát, továbbá a telefonálási percek és SMS-ek adójának fokozatos megszüntetését.

A szociális védelem és öregedés a harmadik vizsgált terület, ahol az OECD javaslatai szerint Magyarországon bővíteni kell a megfizethető, minőségi gyermekfelügyelet elérhetőségét, illetve be kell vezetni az állami alapnyugdíjat, valamint rugalmas nyugdíjrendszert a nyugdíjkorhatáron túliak számára, lehetővé téve ezzel a teljes nyugdíj helyett a munka- és nyugdíjjogosultságok kombinációját. Ebbe a csomagba tették a jelentés összeállítói azt is, hogy növelni kell a helyi vasúti hálózatokba való beruházást és többet kell költeni az alsóbbrendű utak karbantartására.

A negyedik terület a klímakérdés. Az OECD javaslatmegfogalmazása szerint a szennyező tevékenységek adóztatását és támogatásait úgy kell alakítani Magyarországon, hogy azok nagyobb összhangban legyenek a környezeti károkkal, és kövessék a szennyező fizet elvet a fenntarthatóbb gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Szükséges továbbá a lakásállomány energia- és hőhatékonyságának javítását célzó programok fejlesztése, összhangban az EU ezzel kapcsolatos irányelveivel.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !