Az elsőfokú bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. A fiatalkorú fiú leghamarabb a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a fiatalkorú fiú az egyik hajdúszoboszlói gyermekotthonból szökésben volt, amikor már körülbelül 10 napja az édesapja családjánál tartózkodott. Aznap reggel 6 óra 30 perc körül a férfi és párja dolgozni indultak, azonban előzetesen megbeszélték a nő testvérével, hogy rá fogják bízni a gyermekeket addig, amíg a munkavégzésből haza nem érnek. A szomszédban lakó rokon azonban váratlan elfoglaltsága miatt még sem tudta elvállalni a gyermekek felügyeletét, ezért a szülők a két gyermek felügyeletével a vádlottat bízták meg, ahogy erre már korábban is sor került, amennyiben más személy nem tudta elvállalni, hogy vigyázzon a gyerekekre. A férfi adott egy mobiltelefont is a fiának abból a célból, hogy szükség esetén azon tartani tudják a kapcsolatot.
Időközben felkelt a hároméves kislány, aki hiányolni kezdte a szüleit, ezért folyamatosan sírt. A vádlott először próbálta őt nyugtatni, azonban kezdte nagyon idegesíteni a gyermek sírása, ezért az ekkor már majdnem 15 éves vádlott többször ököllel megütötte az életkora miatt fizikai ellenállást kifejteni nem tudó sértett hasát, abból a célból, hogy a sírást abbahagyja. A sértett mindegyik ütés után hátrébb tántorodott, majd az ütések hatására nekiesett a kályhának és abbahagyta a sírást. Ekkor a vádlott odalépett a sértetthez, akit betett a kiságyba, majd tejet adott neki egy cumisüvegben és magára hagyta, amíg kiment a ház elé cigarettázni. Egy idő után a vádlott visszament a házba, azonban ekkor azt látta, hogy kiskorú sértett egy másik ágyon fekszik a hátán. A fiú szólongatta a sértettet, mivel azonban a kislány mozdulatlanul feküdt és nem reagált, ezért ijedtében átszaladt a szomszédban lakó nőhöz, aki azonnal beszaladt lakóházba, majd meglátta a hátán fekvő mozdulatlan gyermeket. Ezt követően értesítették a sértett szüleit és a mentőket. A helyszínre érkező orvos azonnal megkezdte a gyermek újraélesztését, azonban nem járt sikerrel.
A törvényszék döntése nem emelkedett jogerőre, mind az ügyészség, mind a vádlott, a törvényes képviselője és védője három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
