A lap szerint lenne min változtatni, ha öngondoskodásról van szó: az MNB legfrissebb számai szerint nagyon kevés magyar rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, az ezek között legnépszerűbbnek számító önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma is folyamatosan csökken. Ennél is súlyosabb probléma, hogy hiányoznak a fiatalabb tagok a pénztári szektorból: a 30-44 év közötti tagok száma a 2021-es közel 353 ezerről 2022-re 325,5 ezer főre csökkent, ami 8 százalékos visszaesés egy év alatt.
A Pénztárszövetség és a MABISZ szerint Magyarországon a lengyel modell lehetne implementálható, azonban a magyar sajátosságokat figyelembe véve, tanulva a lengyelek „hibáiból”. A lengyel nyugdíjreform ugyanis jelentősen megingatta a lakosság bizalmát, mivel az a második pillér (kötelező nyílt nyugdíjalapok) megszüntetésével társult. Bár a munkavállalói tőkeprogramba a beléptetés automatikus, ugyanakkor lehetőség van a kiléptetésre, amellyel a foglalkoztatottak kétharmada élt is (részben a munkáltatók nyomására). Nem segíti a helyzetet az sem, hogy az állami hozzájárulás alacsony mértékű a lengyel modellben - írta az RTL.
A lengyelek „hibáin” okulva a Pénztárszövetség úgy véli, hogy egy olyan lengyel modell bevezetése hozná a legjobb megoldást a magyar nyugdíj-megtakarítási piacon, ahol szintén gördülő rendszerben valósulna meg a kötelező beléptetés (az első évben a minimum 250 főt foglalkoztatóknak lenne kötelező a belépés, a 4. évtől pedig a 10 fő alatti létszámmal bíró vállalkozások is a rendszer részei lennének).
Ahogy a lengyel programban, úgy itt is lehetővé válna a szabad kilépés. A munkáltató a bér 1,5, a munkavállalók a bér 2,0 százalékát fizetnék be kötelezően, önkéntes hozzájárulás további 2,5 és 2,0 százalék lehet. A munkáltatók a fenti keretösszegig mentesülnének a szocho megfizetése alól a hozzájárulásukhoz kötődően. Az állami támogatás mértéke nem változna (befizetés 20 százaléka, de maximum évi 150 ezer forint). Ezzel a MABISZ javaslata nem ért egyet, szerintük indokolt lenne a nyugdíjmegtakarításokra vonatkozó állami adóösztönzés valorizációja, hiszen a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó 650 ezer forintban korlátozott díjalap, továbbá a nyugdíjpénztárakat és a NYESZ-t is beszámítva a 280 ezer forint összesített adókedvezmény-korlát sem változott 2014 óta, miközben 2022 végéig a halmozott infláció 35,6 százalék volt, a bérek pedig több mint megkétszereződtek. Mindezek mellett felmerülhet az adókedvezmények százalékos mértékének emelése is – olvasható a biztosítók szövetségének javaslatában.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
