"Egyre nő a gyógypedagógusra szoruló gyerekek száma, a szemészek pedig arról számoltak be, hogy több lett a rövidlátó gyermek. Különösen a pandémia óta, amikor szinte minden gyereknek több lett a képernyő használata. Ezeken túl a tudományban már ismert az úgynevezett sms nyak, ugyanis a gerincoszlopra másképp esik a súly, mikor telefont, tabletet használunk" – fogalmazott Egri Tímea.
Konok Veronika, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa, és az egyetem etológia tanszékének égisze alatt működő Alfa Generáció Labor vezetője, pszichológusa úgy véli a technikai eszközök térnyerése a gyerekek körében igenis nagy, és összetett veszélyeket rejt a saját, és egyéb ismert kutatások szerint is.
"A saját kutatásunk eredményei szerint azoknak az ovisoknak, akik sokat mobiloztak, mérhetően rosszabbak voltak a társas készségeik, kevésbé értették meg mások nézőpontját, ami az empátiához szükséges készség. Továbbá úgy tűnik, a figyelemre és az önszabályozásra is hatással lehetnek az okoseszközök. Hosszútávú kutatásunk szerint ahol a szülők megnyugtatás céljából adják oda a gyerekeknek a különböző kütyüket, ott később gyengébb lesz az érzelemszabályozás és egyéb önszabályozási készségek is, mert a gyerek nem tanulja meg önmagát megnyugtatni vagy az érzelmeit szabályozni. A várakozás készsége is kevésbé fejlődik, hiszen a digitális tartalmak azonnali jutalmat és stimulációt nyújtanak, az életben viszont ritkák az ilyen helyzetek, és egy gyereknek meg kell tanulnia várakozni" – mesélt a kutatási eredményeikről Konok Veronika, aki hozzátette, azon gyerekek figyelme, akik sokat játszottak különböző digitális eszközökön, az átlagostól eltérő mintázatot mutattak. "Ha az emberek valamit megfigyelnek, akkor először az egész alakzatot figyelik meg, és utána veszik szemügyre a részleteket. Kutatásunkban akik sokat kütyüztek, épp fordítva működtek, tehát először a részleteket vették észre, és csak utána figyeltek az egészre. Ez az eltérés nem feltétlenül rossz, de mindenképp más, mint az eddig megszokott, és mivel a részletekre való fókuszálás az analitikus, mérnöki gondolkodással függ össze, valószínűleg a most felnövő generációban felnőttként többen fognak műszaki területen elhelyezkedni, mint mondjuk szociális területen" – jegyezte meg a kutató.
Egri Tímea kutatási adatokra és a saját gyakorlati tapasztalataira hivatkozva azt is elmondta, hogy a túlzott mértékű képernyő használat „virtuális autizmushoz” vagy „virtuális hiperaktivitáshoz” vezethet.
"Ezek nem szakszavak, inkább a köznyelvben használjuk őket, mert ezek a gyerekek nem autisták vagy hiperaktívak, csak azokra jellemző tüneteket produkálnak. Az eszközök fokozatos megvonásával, időbeli szabályozásával viszont mindezek javíthatóak. Fontos a fokozatosság, ugyanis a telefonos játékok például hasonló addikciós mintázatokat mutatnak a központi idegrendszerben, mint akár a drogok" – figyelmeztet a szakember.
Szaller Judit logopédus kiemeli, hogy a megkésett beszédfejlődéses eseteinek egy jó részét is ezek a gyerekek teszik ki. "Ez azt jelenti, hogy egyre több olyan gyerek megy óvodába, aki egyáltalán nem, vagy nem elég jól beszél. Egyszerűen arról van szó, hogy a gyermek a szülőkkel, rokonokkal való kommunikációból építi fel a beszédét, onnan tanulja, de ha a televízió, vagy a telefonok miatt ez visszaszorul, akkor a beszéd is késhet, elmaradhat a kortársakétól. Igaz ez a háttérzajra is. Saját kutatásomban magasabb arányban mutattak beszédhibát azok, akiknél játék közben szólt valami, mint akiknél csend volt. Ugyanis az elmélyüléshez, a belső képalkotás elsajátításához szükséges a csend. A nagyobb gyerekeknél ugyanakkor szerinte már nem lehet teljesen kizárni a képernyő használatot, nem azt a világot éljük, az sem jó, ha szociális hátrányok fakadnak a teljes tiltásból.
Kas Bence, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségnek alelnöke, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Logopédiai szakcsoportjának oktatója hozzáteszi, azt is kimutatták már, hogy 3 éves kor alatt a rendszeres, jelentős mennyiségű képernyő előtt töltött idő a szókincsfejlődés elmaradásához vezet. Még a kimondottan szótanuló videók, alkalmazások sem eredményesek ebben a korban.
"Hiába tanulták meg használni az alkalmazáson belül a gyerekek ezeket a szavakat, a való életbe nem tudták integrálni őket, ellentétben a szülővel való közös, interaktív helyzetben tanult szavakkal. Egy nagy mintás kutatásban fél és két éves kor közötti gyerekeket vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a mobilozással töltött idő után megnő a nyelvi késés valószínűsége. Ebből világosan látszik a probléma súlyossága" – ismertette az eredményeket Kas Bence.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
