A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Portfolio beszámolója szerint a Magyar Közgazdasági Társaság a hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző konferenciáján. A megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól. A kutató elmondta: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai (dél-koreai, kínai, japán) vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél (alapanyaggyártók, alkatrészgyártók, cellagyártók, újrahasznosítók) az évtized közepére várhatóan 30 ezernél több ember fog dolgozni. 2021 őszéig a kormányzati adatok alapján már 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.
Az RTL szerint a szakértő kiemelte: mivel az akkumulátorgyártás munkaintenzív és alacsony hozzáadott érték jellemzi, így az akkumulátorlánc hazai üzemeiben magas az alacsony bérezésű munkahelyek aránya. A gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez, így a magasabb vagy tisztességesebb béreket túlórákkal, bónuszokkal, pótlékokkal és béren kívüli juttatásokkal lehet elérni.Ha viszont a dolgozó az adott hónapban elesik ezektől, mert mondjuk néhány napig például táppénzen volt, akkor nagyon nehéz a megélhetése.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !