A tárcavezető kiemelte: az FDI állomány növelésében a nyugati és a keleti tőke szerepe is fontos, így Magyarország arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen.
Mindennek következtében 2030-ra az export GDP-arányos mértéke elérheti a száz százalékot - mondta, hozzátéve: a cél az, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség kilencven százalékát.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az FDI bevonzásának három előfeltétele van: elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő, valamint az infrastruktúra további fejlesztése.
Kifejtette, hogy az ország áramfogyasztása emelkedni fog, így elegendő, olcsó és zöld energiára van szükség. Ennek érdekében meg kell építeni a Paks2 erőművet, és gyorsítani kell a napelemek telepítését. Szabályozói és adóoldalról pedig támogatni kell a lakossági és az ipari méretű vállalati tárolókapacitások kiépítését. Jelezte, hogy további új munkavállalókra van szükség, amit elsősorban a hazai aktivitási arány növelésével kell elérni.
Nagy Márton emlékeztetett: a kormány álláspontja szerint amíg a hazai álláshelyeket magyar munkaerővel be lehet tölteni, addig magyar munkaerőt kell alkalmazni. Harmadik országbeli állampolgár csak meghatározott céllal és meghatározott ideig tartózkodhat itt - jegyezte meg.
A tárcavezető szerint a logisztikai lehetőségek kiaknázása érdekében tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, szükség van autópálya-építésekre, vasútfejlesztésekre, a légi szállítmányozás megerősítésére és a vízi szállítmányozás bővítésére. Ezek eredményeként a GDP öt százalékáról tíz százalékra emelkedhet a logisztikai szektor hozzáadott értéke.
A miniszter beszélt arról is, hogy a járműipar a hazai növekedés motorja, az autóiparban közel százezer embert foglalkoztatnak, a járműiparban 150 ezret. A járműipar GDP- arányos termelési értéke jelenleg 20 százalék, de középtávon 30 százalékra emelkedhet.
A járműgyártás és a high-tech akkumulátorgyártás szerves része a magyar gazdaságnak, a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztés érkezhet az ágazatba, amivel 20 ezer új munkahely létesülhet - mondta.
Hozzátette: Magyarország most építi ki az elektromos autógyártáshoz kapcsolódó ökoszisztémát.
Nagy Márton jelezte, hogy az Audi Hungaria az elektromos motorok után az évtized második felére már elektromos autókat is gyártani fog.
Kiemelte, hogy a kormány eddig 60 milliárd forinttal támogatta az Audi beruházásait. A vállalat 12 ezer embert foglalkoztat, a beszállítói körrel együtt pedig 50 ezer embernek ad munkát.
A miniszter elmondása szerint az Audi Hungaria idén további 54 millió euró (20,4 milliárd forint) összesített értékű projektet tervez. Az állam vizsgálja és nyitott a projektek támogatására - mondta.
Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke az új generációs elektromos motorok (PPE) sorozatgyártásának elindításáról elmondta: a PPE-hajtások gyártásának megkezdésével folytatják a vállalat felkészítését az elektromobilitás korszakára.
Hozzátette: az Audi Q6 e-tron modellekbe kerülő motorok gyártására 190,2 millió eurót (72,2 milliárd forint) ruháztak be. Egy meglévő gyártócsarnokban 15 ezer négyzetméteres gyártóterületet alakítottak ki, ahol 700 ember gyárt naponta mintegy 2 ezer elektromos hajtást. Az Audi a DB Cargo vállalattal szén-dioxidsemlegesen szállítja a PPE platform számára készülő elektromos hajtásokat Ingolstadtba - mondta.
Gernot Döllner, az AUDI AG igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy a győri Audi 2018 óta több mint 400 ezer elektromos hajtást gyártott. A Q6 e-tron modellsorozat számára készülő PPE-hajtások mellett a Q8 e-tron számára is gyárt elektromos hajtásokat a vállalat. Hozzátette: az elmúlt 30 évben mintegy 2 millió jármű készült Győrben.
Gerd Walker, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja és az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnöke arról beszélt, hogy a gyár indulása óta mintegy 43,5 millió motort gyártottak Győrben. (MTI / Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
