A Népszava szerint majdnem minden második megkérdezett (48 százalék) arról számolt be, hogy kevéssé érzi jól-, vagy kimondottan rosszul érzi magát. Ezzel is összefüggésben lehet az a döbbenetes eredmény, miszerint a fiatalok 57 százaléka biztosan, vagy inkább külföldön képzeli a munkavállalást 10 év múlva, és mindössze 6 százalék mondta azt, hogy biztosan Magyarországon marad. A kutatást végző Impetus Research vezetője Kozák Ákos társadalomkutató ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy ennyien el is fogják hagyni az országot, inkább egy hangulatot jelez. Az ország helyzetét a 68 százalék inkább rossznak ítéli, mint jónak (32 százalék), és a jövőre nézve sem túl optimisták: a legtöbben (36 százalék) további romlásra számítanak, és csak minden harmadik megkérdezett vár javulást.
A béreket tekintve viszont egészen derűlátó a fiatalok 69 százaléka, ők úgy gondolják, tíz év múlva annyit keresnek majd, amennyit szeretnének.
A technikai fejlődést is többnyire pozitívan ítélik meg, és nem tartanak tőle: 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket. Meghökkentő módon viszont 15 százalékuk még egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról, akik viszont igen, többségükben úgy gondolják, az MI segít a tanulásban, könnyű használni és érdekes.
A kutatók a fiatalok iskolákkal, oktatással való elégedettségére is kíváncsiak voltak. Bár az általános iskolákkal 57, a középiskolákkal 65, a felsőoktatással pedig 80 százalék elégedett, a kutatás összességében arra mutatott rá: jelentősen eltérnek a hazai rendszerben megszerezhető készségek attól, amire a fiatalok tapasztalatai alapján a munkaerőpiacon szükség van. Minden második megkérdezett szerint az iskolában tanultak csak kis mértékben vagy semennyire nem segítenek munkát találni. Többségük úgy gondolja, a kommunikáció, a kreativitás, a csapatban való együttműködés vagy éppen az önismeret olyan készségek, amik nem elsajátíthatók a magyar oktatási rendszerben, amely nem motiválja a tanulókat a jó teljesítmény elérésére.
A megkérdezettek közel fele (45 százalék) szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, ez azonban vélhetően nem sikerül mindenkinek, a 30-39 évesek között jelenleg csupán 33 százalék a diplomások aránya. Ugyanakkor pozitív fejleménynek értékelhető, hogy az élethosszig tartó tanulás gondolata beépült a fiatalok gondolkodásába: 83 százalékuk tartja fontosnak, hogy az iskola elvégzése után is képezze magát.
Összességében úgy tűnik, a magyar fiatalokat sokkal jobban aggasztják saját egzisztenciális problémáik ‒ az anyagi helyzet, a lakáshoz jutási nehézségek vagy a munkalehetőségek ‒, mint az olyan globális problémák, mint a klímaváltozás vagy a háborúk, amelyekre nincs közvetlen ráhatásuk.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
