A változtatás okaival kapcsolatban a Népszava kereste a köznevelésért felelős Belügyminisztériumot, de válaszukban csak annyit írtak, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A 2023. december 31-éig érvényes rendelet valóban lehetőséget adott erre, ugyanakkor abban az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak “a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen feltétel már nem szerepel.
Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni. A Népszava tavaly nyáron számolt be arról, hogy kormány ezzel az új, technikumokban és szakképző iskolákban elvégezhető öt-, illetve felnőttek esetében kétéves képzéssel enyhítene az óvónőhiányon, de a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) akkor azt közölte a lappal, hogy az óvodai nevelőket nem óvodapedagógusként, hanem szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni. Az új kormányrendelet azonban ellentmond ennek.
Ezzel kapcsolatban a Népszava ismét érdeklődött a KIM-nél, továbbá szerették volna megtudni azt is, amennyiben már elindultak az óvodai nevelő képzések, mennyien kezdték meg tanulmányaikat, de cikkük megjelenéséig nem kaptak választ. Az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapjáról annyit sikerült megtudniuk, hogy az óvodai nevelő képzést országszerte 25 szakképzési intézményben hirdették meg.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok változásának. Az érdekvédő szerint az, hogy a rendelet már nem írja elő a felső tagozatokon tanítók számára a tantárgyakhoz tartozó műveltségi területen szerzett képzettséget, azt jelenti, hogy lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is.
"A tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgypedagógiai, módszertani értelemben. A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen" – fogalmazott Nagy Erzsébet.
Hasonlóképp vélekedett a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is. Gosztonyi Gábor lapunknak azt nyilatkozta, a tanítók foglalkoztatásának “kibővítése” semmilyen más célt nem szolgálhat, minthogy elfedjék az általános iskolák felső tagozatain a szakos tanárok hiányát.
"Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma. A tanítókat a felsőoktatási képzésük során a 6-10 éves korosztály nevelésére készítik fel, teljesen más módszertanokra van szükség, mint a 10-14 éves diákok esetében. Nem mellesleg a tanítók azért választották ezt a szakmát, mert ők az alsósokkal szeretnek és tudnak foglalkozni" – mondta. Az óvodapedagógusokkal kapcsolatban úgy vélekedett, azzal, hogy már diploma nélkül, középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel is lehet valaki óvodapedagógus, visszamentünk az 1960-as, 1970-es évekbe. Az óvodai nevelő szakképzés pedig szerinte a háttérbe szoríthatja, majd kiválthatja az egyetemi óvodapedagógus képzést.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
