Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022-ben a magyar állam a bruttó hazai termék (GDP) 48,8 százalékát költötte el, ami picit alacsonyabb a 49,6 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor a környező országokban a költségvetési újraelosztás inkább közelebb volt a 40 százalékhoz. Vagyis az Orbán-kormány a régiós versenytársakhoz képest többet költ.
Az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Nem teljesen ez a helyzet Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra.
Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll. Az élen a GDP 9,3 százalékával Ausztria van, ott a legmagasabbak a közkiadások az egészségügyben. A régiós országok a bruttó hazai termékük 4,9-9,1 százalékát költötték egészségügyre, a legtöbbet Csehország. A 2022-es 4,4 százalék még magyar idősort nézve is az elmúlt 10 év legalacsonyabb adata. A magyar állam a covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti – hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is.
Egy gazdaság hosszú távú versenyképességi lehetőségeit az adott állam egészségügyi és oktatási ráfordításai határozzák meg, hiszen fenntartható gazdasági növekedés azokban az országokban várható, ahol jól képzett, egészséges munkavállalók állnak rendelkezésre. Az egészségügy területén Magyarország teljesít a legrosszabbul, ugyanakkor az oktatási kiadásokban nem ennyire rossz a helyzet. 2022-ben az unió 27 tagállama átlagosan a GDP-je 4,7 százalékát fordította oktatára, nálunk ez az érték 5,1 százalék volt. Ráadásul a ráfordítások kis mértékben emelkedtek is a megelőző négy évhez képest, így az oktatásra fordított kiadások újra elérték a 2017-es szintet.
A magyar állam a környező országokhoz képest kiemelkedően sokat költ, de a pénz nem a jóléti kiadásokra megy el, hanem másutt folyik el. Például az állam működtetésére: az uniós országok átlagosan a GDP-jük 6 százalékát költötték erre a terültre, a magyar bürokrácia működése ezzel szemben 2022-ben a GDP 8,2 százalékát emésztette fel. Ezzel a magyar állam az egész EU második legdrágábban működő államigazgatása lett, egyedül Olaszország előzte meg, ott a kiadások 8,6 százaléka tűnt el az államigazgatás útvesztőiben. Sőt, még a híresen nehézkes (és eladósodott) görög kormányzat is csak GDP 7,1 százalékát fordította magára.
Az Eurostat megállapítása szerint a magyar állam két területen csúcstartó a kiadásokat tekintve: egyrészt a gazdasági cégek támogatásaiban, másrészt a kultúra, sport, szabadidős tevékenységek és a vallás támogatásában. Uniós átlagban 2022-ben a gazdasági támogatásokra a GDP 5,9 százaléka ment el, nálunk viszont 10,5 százalék, ami még magyar viszonylatban is történelmi csúcsnak számít. Kiemelkedően sok pénz ment el a közösségi közlekedés támogatásra, illetve a gazdasági kiadások elszállásának másik oka, hogy már tavalyelőtt is magasak voltak a rezsivédelmi támogatások. A kultúrára, a sportra és a vallási tevékenységekre az uniós országok átlagosan a GDP-jük 1,1 százalékát költötték, a magyar kormány 2,7 százalékot. Ezen belül uniós szinten kiemelkedő mértékben sokat költ a sportra, az állami médiára és az egyházak támogatására, a kulturális területen viszont nem kirívó magyar többlet.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
