Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a fiatalkorú fiú az egyik hajdúszoboszlói gyermekotthonból szökésben volt, amikor 2021 októberében már körülbelül tíz napja az édesapja családjánál tartózkodott. Aznap reggel a férfi és párja dolgozni indultak, azonban előzetesen megbeszélték a nő testvérével, hogy rá fogják bízni a gyermekeket addig, amíg a munkavégzésből haza nem érnek. A szomszédban lakó rokon azonban váratlan elfoglaltsága miatt még sem tudta elvállalni a gyermekek felügyeletét, ezért a szülők a két gyermek felügyeletével a vádlottat bízták meg, ahogy ez már korábban is így történt, amennyiben más személy nem tudta elvállalni, hogy vigyázzon a gyerekekre. A férfi adott egy mobiltelefont is a fiának abból a célból, hogy szükség esetén azon tartani tudják a kapcsolatot. Időközben felkelt a hároméves kislány, aki hiányolni kezdte a szüleit, ezért folyamatosan sírt. A vádlott először próbálta őt nyugtatni, azonban kezdte nagyon idegesíteni a gyermek sírása, ezért az ekkor már majdnem 15 éves vádlott többször ököllel megütötte az életkora miatt fizikai ellenállást kifejteni nem tudó sértett hasát, azért, hogy a sírást abbahagyja. A sértett mindegyik ütés után hátrébb tántorodott, majd az ütések hatására nekiesett a kályhának és abbahagyta a sírást. Ekkor a vádlott odalépett a sértetthez, akit lefektetett az ágyára, majd tejet adott neki egy cumisüvegben és magára hagyta, amíg kiment a ház elé cigarettázni. Egy idő után a vádlott visszament a házba, azonban ekkor azt látta, hogy kiskorú sértett egy másik ágyon fekszik a hátán. A fiú szólongatta a sértettet, mivel azonban a kislány mozdulatlanul feküdt és nem reagált, ezért ijedtében átszaladt a szomszédban lakó nőhöz, aki azonnal beszaladt lakóházba, majd meglátta a hátán fekvő mozdulatlan gyermeket. Ezt követően értesítették a sértett szüleit és a mentőket. A helyszínre érkező orvos azonnal megkezdte a gyermek újraélesztését, azonban már nem sikerült.
A Debreceni Ítélőtábla a vádlott büntetését négy év hat hónapra súlyosította. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Debreceni Törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, törvényes bizonyítást folytatott le és helyes a vádlott bűnösségére vonatkozó következtetés is. Az ítélőtáblának azt kellett vizsgálnia, hogy az enyhe fokú gyengeelméjűségben szenvedő, tizenötödik életévét be nem töltött vádlott tudatállapota a konkrét esetben mire terjedt ki. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a vádlott szándéka testi sértés okozására irányult és gondatlansága miatt következett be a sértett halála. A fiatalkorú elkövetők esetében a büntetés kiszabásakor elkülönül a tizenhat év alatti és a tizenhatodik életévét betöltött elkövetők büntetési tétele. A vádlott a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a tizenötödik életévét. Az ő esetében a maximálisan kiszabható szabadságvesztés büntetés 5 év. Az ítélőtábla nem hagyhatta figyelmen kívül a vádlott javítóintézetben tanúsított deviáns magatartását, ami alapján megbánásra sem lehet következtetni. Az ítélet jogerős.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
