A sorozatban négyszeres olasz bajnok és listavezető, a nemzeti tizenegy gerincét adó Torino 1949. május 3-án Lisszabonban vendégeskedett, ahol a klub elnöke, Ferruccio Novo által kiszemelt Xico Ferreira hazai búcsúmeccsén léptek pályára a Benfica ellen. Az olaszok másnap reggel 9 óra 40 perckor egy hárommotoros Fiat G.212 típusú repülőgéppel indultak haza, a fedélzeten 31 ember: a négytagú személyzet mellett a csapat mind a 18 játékosa, a három edző és három klubvezető, valamint három újságíró tartózkodott.
A gép déli egy órakor szállt le Barcelonában, majd a tankolás és rövid pihenő után folytatta útját. Torino térségében aznap rendkívül rossz volt az időjárás, esett az eső és fújt a szél, a felhők és a köd miatt a látótávolság 40 méterre csökkent. A pilóta utoljára 16 óra 59 perckor adott helyzetjelentést az irányítótoronynak, majd balra kanyarodva megkezdte az ereszkedést a torinói repülőtér 14 kilométerre lévő kifutópályája felé. A manőver közben, 17 óra 3 perckor a gép 180 kilométeres sebességgel a 669 méter magas Superga-hegyen álló bazilika támfalának ütközött, amelyet a rossz látási viszonyok miatt a pilóta nem vehetett észre, kitérő manőverre esélye sem volt. Az első feltételezések szerint a gép az erős szél miatt tért le pályájáról, később kiderült, hogy az elromlott a magasságmérő miatt a pilóta azt hitte, jóval magasabban repül.
A becsapódás során a repülőgép teljesen összeroncsolódott, csak farokrésze maradt épen. A fedélzetén tartózkodók közül mindenki meghalt, az áldozatok között két magyar is volt: a csehszlovák-magyar állampolgárságú középpályás Schubert Gyula és a másodedző Egri-Erbstein Ernő, a csapat másodedzője. A nagy csapat játékosai közül csak a meccset sérülés miatt kihagyó Sauro Tomá és az útlevélgondokkal küzdő Luigi Giuliano maradt életben, míg a klubelnök Ferruccio Novo betegsége miatt nem volt a gépen. A lisszaboni gálára meghívták Kubala Lászlót is, akit Novo régen le akart szerződtetni, ő fia betegsége miatt mondott nemet és később a Barcelona ikonja lett. Az áldozatok május 6-i temetésén félmillió ember vett részt, ugyanezen a napon a Grande Torinót a Serie A csapatainak kérésére, jóllehet négy forduló még hátra volt, bajnoknak nyilvánították - az indoklás szerint ezt a csapatot csak a halál győzhette le. Mivel a Torino az utolsó mérkőzésekre csak utánpótlás együttesével tudott kiállni, a fair play szellemében az ellenfelek is korosztályos csapatukat küldték a pályára. A katasztrófa annyira sokkolta Olaszországot, hogy az 1950-es brazíliai világbajnokságra a válogatott nem repülőgéppel, hanem hajóval utazott el.
A Bikák becenéven emlegetett Torino FC 1906-ban alakult, első bajnoki címét két évtizeddel később szerezte meg. A legendás "Grande Torino" az 1942/43-as szezontól kezdve sorozatban ötször hódította el a bajnoki címet (1944-ben és 1945-ben a második világháború miatt nem avattak bajnokot), és számos rekordot állított fel. Az 1947/48-as szezonban 125 gólt lőttek, gólkülönbségük +92 volt és 16 ponttal végeztek a Milan előtt, az Alessandria elleni 10-0 győzelmük máig ligarekord, az 1948/49-es szezonban összesen egy pontot vesztettek. Az 1947. május 11-i, Magyarország elleni, 3-2-re megnyert válogatott mérkőzésen a kezdőcsapatban a Torino tíz játékosa húzta magára a címeres mezt. A sikerekhez nagyban hozzájárult a holokauszt-túlélő Egri-Erbstein Ernő, aki a második világháború előtt, majd 1946 után is a Torino edzője, 1948-tól pedig Leslie Lievesley segítője volt. (Az angol szakember, aki szintén életét vesztette a katasztrófában, korábban három légi balesetet úszott meg csodával határos módon.)
A meggyengült Torino számára a következő szezonra minden élvonalbeli olasz klub egy játékost adott kölcsön, a csapat a hatodik helyen végzett. A klub soha nem tudta kiheverni a csapást, a következő évtizedekben csupán egyetlen bajnoki elsőséget szerzett, a nemzetközi porondon csak 1991-ben jutott el az UEFA Kupa döntőjéig, de győznie akkor sem sikerült. A tragédia helye a Superga-hegy oldalán zarándokhellyé változott, minden évben szurkolók ezrei emlékeznek itt a legendás játékosokra. A torinói Olimpiai Stadion 2016-ban a Grande Torino nevet vette fel, tisztelgésül a legendás csapat előtt. A Budapesti Atlétikai Klub 2019-ben hívta életre az Egri-Erbstein Tornát, hogy emléket állítson a Superga-tragédia áldozatainak. (MTVA)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
