A vád szerint a vádlott, egy 12 éves fiú és 12 év alatti társa egy XIX. kerületi focipályán odamentek egy másik fiúhoz, aki egyedül focizott. Csatlakoztak hozzá azzal az ürüggyel, hogy játsszanak együtt. Amikor hozzájuk került a labda, azt elrúgták a pálya másik végébe, majd megkérdezték a fiút, hogy tud-e verekedni. Miután a sértett közölte, hogy ő nem verekedős típus, többször megpofozták. Ekkor szerette volna elhagyni a helyszínt, ezért elindult a labdája felé, azonban a 12 év alatti támadó megkísérelte őt többször is elgáncsolni. A megtámadott fiú végül fel tudta venni a labdáját, azt azonban az elkövetők kiütötték a kezéből, és ismét bántalmazni kezdték, végül a sértettet a földre térdepeltették. A két támadó végül a labdával együtt elindult, és azt a sértett kérésére sem adták vissza neki. A bántalmazott fiú 8 napon belüli sérüléseket szenvedett.
Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy az elkövetéskor a 12 éves vádlott beszámítható volt, és rendelkezett a bűncselekmény felismeréséhez szükséges belátási képességgel, a fiatalabb társa ugyanakkor - a törvény rendelkezése alapján – az életkora miatt nem büntethető.
A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség Fiatalkorúak Büntetőügyeinek Részlege a 12 éves fiút rablás bűntettével vádolja, és vele szemben javítóintézeti nevelés elrendelését indítványozta a vádiratban.
A főügyészség felhívja a figyelmet arra, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint egy fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.
