Ennek kivitelezését nehezíti, hogy még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs. A lap információi szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak.
A kormány a 2012/2013-as tanévtől, felmenő rendszerben vezette be a mindennapos testnevelést, de már ekkor problémák voltak a megvalósítással; többször előfordult, hogy a tárgyi feltételek hiányossága miatt a tantermekben, az iskolák folyosóin kellett megtartani a testnevelésórákat. Egyebek mellett ezért is vezették be azt a lehetőséget, hogy például néptánccal, sportkörökkel heti két testnevelésórát ki lehessen váltani.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2012/2013-as tanévben összesen 5492 tornaterem vagy tornaszoba volt a hazai általános és középiskolákban, ami a 2022/2023-as tanévre 5662-re emelkedett. Az általános iskolai és középfokú iskolai feladatellátási helyek száma azonban 5843 volt az előző tanévben, vagyis mintegy 200 iskolai feladatellátási helyen továbbra sem volt se tornaterem, se tornaszoba.
A KSH adatiból az is kiderült, hogy a 2022/2023-as tanévben ezer tanulóra 5 tornaterem, tornaszoba jutott országszerte, ami mindössze 0,7-tel több, mint a 2012/2013-as tanévben.
A testnevelést, sportot tanító pedagógusok aránya hullámzóan változott: 2012-2016 között folyamatosan emelkedett, majd jelentősen csökkent. A 2016/2017-es tanévben még 9,3 százalék (11 371 fő) volt a testnevelőtanárok aránya a pedagógusok körében, a 2022/2023-as tanévben pedig 7,9 százalék (9201 fő).
A Népszava mindezzel kapcsolatban érdeklődött a BM-nél, amelytől azt a tájékoztatást kapták, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak. „A tankerületi központok önálló költségvetési szervek, feladatellátásuk érdekében költségvetésükből önállóan gazdálkodnak. Saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy a települési önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, költségvetésük terhére szervezik meg a testnevelésórákat. A középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelés tantárgyból kívánnak érettségi vizsgát tenni” – áll a tárca válaszában. (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
