Kifejtette, a covid-időszak óta egyre inkább a digitális térbe terelődött az élet egy része. Az online térben a fogyasztók mellett megjelentek az online csalók is, jelentősen megnövekedett az online csalások száma.
Hozzátette, az online csalóknak rengeteg eszköze van kicsalni a pénzt. Az államtitkár egyebek közt példaként említette a hamis banki telefonhívásokat, a csomagküldéssel kapcsolatos hamis sms-, email-értesítéseket.
Cél, hogy amikor már megtörténik a baj, akkor legyen egy hatékonyabb eszköz az ellopott ügyfélpénzek megállítására - fogalmazott az államtitkár.
Tavaly a negyedik negyedévben 5,8 milliárd forint értékben követtek el online csalást, ez az egész évre vetítve 23 milliárd forintot jelent, az idén az első negyedévben 9 milliárd forintot érintettek az online csalások - ismertette az államtitkár.
Megjegyezte, az online csalás nem magyar sajátosság, ott van jelen, ahol előtérbe kerül a digitalizáció.
Túri Anikó elmondta, visszaéléskor az ügyfélnek azonnal telefonálni kell bankjába, a pénzforgalmi szolgáltatójához. Az új törvény hatályba lépést követően pedig a banknak lehetősége lesz nyomonkövetni a visszaéléssel érintett ügyletet, és megállíthatja az elcsalt összeget.
A bankszámláról csalással leemelt összeg több bankba is kerülhet, az új törvény hatályba lépésével, a bankok felvehetik egymással a kapcsolatot, információt cserélhetnek a problémás ügyletről, zárolhatják az érintett összeget, ezt követően a hatóság kivizsgálja az ügyet, és jó esetben ez a pénz vissza is kerülhet az eredeti ügyfélhez, akitől a pénzt elvették - részletezte az államtitkár.
Az intézkedés mellett még sok mindent kell tenni az online csalások megakadályozására, felszámolására, elengedhetetlen a pénzügyi edukáció a digitális tér esetében is - mondta az államtitkár.
