Ennél csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, ahol 45,7 százalék ez az arány, és ott a teljes lakosság 17,8 százaléka is érintett, miközben Magyarországon ez utóbbi 14,7 százalék - írta a Népszava.
A magyar adatok messze meghaladják az uniós átlagot, az ugyanis a szegénységi küszöb alatt élők esetében 22,3 százalék, a teljes lakosság körében pedig 9,5 százalék.
Kiderült az is, hogy míg Bulgáriában és Romániában a szegényebb demográfiai csoportokban 40 százalék a nem megfelelően étkezők aránya, addig Csehországban már csak 21,7, Lengyelországban pedig 9,6 százalék, ami bőven alacsonyabb még az uniós átlagnál is.
A 24.hu megvizsgálta, hogy a Fidesz-kormányok 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan változtak a számok:
- 14 évvel ezelőtt a szegénységi küszöb alatt élők több mint felének nem jutott mindennap rendes főétkezés, a teljes lakosságban pedig a bő negyedének.
- a számok 2012-ig tovább romlottak, akkor már közel 70 százalék volt az ételen spórolni kényszerülő, alacsonyabb jövedelműek aránya, de a teljes lakosság körében is több mint 30 százalékon állt.
- látványos javulás 2015-ben indult el mindkét csoportban, 2019-ben a szegényebbek körében 30 százalék körülire mérséklődött a rendes ételt nélkülözők aránya, a teljes lakosság körében pedig 2021-ben volt ez az érték a legalacsonyabb (12,2 százalék).
- 2023-ban aztán az alacsonyabb jövedelműek körében sokat romlott a helyzet, amikor egyik évről a másikra 15 százalékponttal 45 százalékra emelkedett a húsos, halas vagy vegetáriánus főételt a szükségesnél ritkábban fogyasztók aránya.
A 24.hu kiemeli, bár a KSH a 2023-ra érvényes, a háztartások életszínvonalát bemutató kiadványát még nem adta ki, azt tudni, hogy 2022-ben 1,2 millió magyarnak a jövedelme a medián jövedelem 60 százalékát sem érte el. Mivel drasztikus életszínvonal-növekedés nem történt, arra lehet következtetni, hogy a szegénységi küszöb alatt élők közül a tavalyi félmilliónál is többen kényszerülhettek arra, hogy az étkezésen spóroljanak. (Fotó: MTI / Mohai Balázs)
