A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlottak - egy 21 éves magyar férfi és 26 éves, szintén magyar élettársa - személyenként 30 ezer forintért - egy ismerősük ajánlására - a szerb-magyar határ térségéből az osztrák határhoz menekülteket szállítottak, hogy azok Ausztriába jussanak. A vádlottak ismerőse az Egyesült Királyság területén kapcsolódott egy nemzetközi bűnözői csoport tevékenységébe, ami ellenszolgáltatás fejében arra vállalkozott, hogy Szerbia területéről az Európai Unió államaiba juttat harmadik országbeli állampolgárokat meg nem engedett módon. A bűnöző csoporton belül egy arab nemzetiségű szervező koordinálta a tevékenységet. Az egyes szállítások alatt telefonos kapcsolatot tartottak a bűnözői csoport tagjaival és internetes alkalmazást is használtak. Az ellenszolgáltatást egy pénzátutalási rendszeren keresztül kellett teljesíteni. A vádlottak a migránsokat a déli államhatár közelében egy erdős külterületi szakaszon vették fel, a célállomás pedig Ólmod, Horvátzsidány, Lövő, Peresznye térségében volt. A vádlottak több szállítást is lebonyolítottak 2021 februárjában, ugyanakkor több esetben a szállítást nem tudták végrehajtani, illetve olyan is előfordult, hogy a gépkocsi elakadt egy erdős területen. A szállításokért anyagi ellenszolgáltatást kaptak.
2021. március 1-jén egy tehergépkocsival kísérelték meg a szállítást. A jármű azonban nem volt alkalmas csoportos személyszállításra: nem volt felszerelve megfelelő számú rögzített üléssel, a vezető és a szállított személyek közötti állandó összeköttetést biztosító jelzőkészülékkel és a raktérben nem voltak kialakítva külön levegőcserét biztosító nyílások. A járműbe 8 szír állampolgár szállt be, akik a szerb-magyar határt engedély nélkül lépték át. Köztük volt egy kiskorú gyermek is. A vádlottak a bal első, illetve a jobb első ülésen foglaltak helyet. Menet közben a jármű kuplung szerkezete rendellenes működést jelzett, a motortérből füst szivárgott. Emiatt az autó félreállt az úttest szélére az M9-es autóúton.
A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei ezt észlelték és intézkedtek, melynek során megkérdezték a járművet vezető férfit, hogy a raktérben szállítanak-e valamit. A férfi erre határozott „nem” választ adott és megpróbálta beindítani a járművet. A járőrök felszólították a vádlottakat a jármű elhagyására, illetve a raktér kinyitására, ugyanis a motorháztető alól már füst szállt fel és égett szagot észleltek. A férfi ugyanakkor közölte, hogy a hátsó ajtó beszorult, ezért nem nyitható. Az intézkedő járőrnek sem sikerült azt kinyitni, ezért tűzoltókat kért a helyszínre egyúttal felszólította a férfit a raktér kulcsának átadására, ő azonban szándékosan beletörte a kulcsot a gyújtáskapcsolóba és folyamatosan azt állította, hogy nem szállít senkit, illetve semmit. A járőrök ugyanakkor észlelték, hogy a raktérből dörömbölés és kiabálás hallatszik. Végül a menekültekkel együttesen sikerült kinyitni a raktér hátsó ajtaját és a menekültek elhagyhatták a járművet. Mindezt a vádlottak a szalagkorlátnak támaszkodva nézték végig. A tűzoltók a tüzet sikeresen eloltották, az oltás megkezdésekor a jármű már teljes terjedelmében égett. A tűz keletkezésének oka előre nem látható, hirtelen fellépő műszaki hiba volt.
A vádlottak az embercsempészéssel összefüggésben legalább 371 999 forint vagyoni hasznot realizáltak, illetve az I. rendű vádlott további 1 199 736 forint vagyoni haszonhoz jutott.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az ügyészség I. rendű és II. rendű vádlottak terhére súlyosításért, az I. rendű vádlott esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartama és a járművezetéstől eltiltás mellőzése miatt, hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása és járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása érdekében, a II. rendű vádlott esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartama és a mellékbüntetés tartama miatt, hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása és annak tartamához igazodó közügyek gyakorlásától eltiltás alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést.
I. rendű vádlott és védője elsődlegesen az emberölés bűntettének kísérlete vonatkozásában felmentés végett és mellette az embercsempészés vonatkozásában a bűnszervezetben elkövetés mellőzése érdekében, másodlagosan téves jogi minősítés okán hatályon kívül helyezésért, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítéséért, míg II. rendű vádlott a bűnszervezetben való elkövetés mellőzése érdekében és a kiszabott büntetés enyhítése végett élt jogorvoslattal.
Az immár jogerős végzés indokolása során, a Szegedi Ítélőtábla Dr. Benedek Tibor tanácselnök által vezetett büntető tanácsa úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, így az a másodfokú felülbírálat alapját képezte. Kiemelte, hogy a vádlottak bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes volt, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta. Következésképpen a minősítést támadó és hatályon kívül helyezésre, valamint felmentésre irányuló védelmi fellebbezések nem foghattak helyt.
A tanács elnöke az indokolás során kifejtette, hogy a vádlottak által megvalósított cselekmények minősítése kapcsán az elsőfokú bíróság minden körülmény és szempont vonatkozásában helytálló indokát adta döntésének. A másodfokon eljáró tanács e tekintetben mindenben osztotta az elsőfokú bíróság indokait.
Az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszék elsőfokú ítélete mindkét vádlott vonatkozásában törvényes és a kiszabott büntetés mértéke is arányos. A velük szemben kiszabott 14 év, illetve 4 év tartamú szabadságvesztés megfelelően szolgálja a generális és speciális prevenció alapját képező büntetési célokat.
A másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított és értékelt bűnösségi körülményeket – azokat helyesbítve és további súlyosító körülményekkel kiegészítve - számba véve nem látott indokot a büntetés lényeges súlyosítására, de enyhítésére sem.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket alaptalannak ítélte és végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. (Fotó. ugyeszseg.hu)
