Felhívták a figyelmet arra: augusztus elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a mobiltelefon-használatot. Hasonló intézkedéseket vezetett be korábban Anglia, Franciaország, Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat.
A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel.
Négy kérdést tettek fel: mire használják a leggyakrabban a gyerekek az eszközt, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, a válaszadók mit gondolnak arról, hogy 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségimédia-platformokhoz, és egyetértenek-e azzal, hogy ősztől az iskolákban a tanítási napokon nem lehet mobiltelefonokat használni, csak kizárólag oktatási céllal.
A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.
A válaszokból kiderült: Magyarországon alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorúaknak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettségűek és a 40-59 évesek látják a helyzetet, 70, illetve 69 százalékuk gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma - írták.
Annak szabályozását, hogy a gyerekek 13 éves kortól csatlakozhatnak legálisan a közösségimédia-platformokhoz, a többség túl enyhének tartja. Egyetlen kivétel akad: a fővárosiak 47 százaléka mondja azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők. A nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettségűek látnának a legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.
A felmérés szerint a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapesten a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, 75 százalékos, ami szintén magas arány. Jelentős azonban a szakadék a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59 éves, illetve a 60 feletti korosztályok 70, illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.
"Összességében elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság meggyőző többségének, 94 százalékának van problématudata a fiatalság okoseszköz-használatával kapcsolatban, és 85 százalék ért egyet a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel" - áll a közleményben.
