A nemzeti ünnep másnapján életbe lépő szigorítás több ezer menekültet – köztük sok kárpátaljai magyart, kettős állampolgárt – érint, így a negyven eset afféle próbaeljárásnak tekinthető, siker esetén sokaknak segíthet. Annál is inkább, mert Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa elmondta: azonnali jogvédelmet is kértek, a szigorítást hozó szabály felfüggesztését remélik a bíróságtól, amely az ítélkezési szünet ellenére hamarosan dönthet erről.
Korábban, ha valaki Ukrajnából érkezett és menedékes státuszt kért, akkor kérelmezés pillanatától jogosulttá vált az állami lakhatási támogatásra. Ez akkor is járt, ha később megkapta a menedékes státuszt. Ez a gyakorlatban azt jelentette: az érintett menekültek jogosultak voltak fejenként, napi 5000 forintra, amit a szállásadók – jellemzően önkormányzatok, magánszálláshelyek – az illetékes megyei védelmi bizottságon keresztül kaptak meg. Ezt a rendszert több lépésben szigorították, és augusztus 21-től már csak azok jogosultak erre a támogatásra, akik olyan területről érkeztek, amelyet a magyar kormány szerepeltet „a háború sújtotta területek” listáján. Erre a listára azok az ukrán megyék kerültek fel, amelyeket harci tevékenység érintett. További szigorítás, hogy listán szereplő területekről érkezettek közül is csak gyerekeknek és egy szülőjüknek, a fogyatékkal élőknek továbbá a 65 év felettieknek jár ez a pénz.
A támogatástól elesők méltányossági kérelmet nyújthattak be, hogy továbbra is kapják a pénzt, ám Szekeres Zsolt szerint ezek 85-90 százalékát elutasították. Úgy, hogy nem derült ki, milyen szempontok alapján hozták a döntést. Ráadásul – tette hozzá a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa – volt olyan beteg kisgyerekkel érkezett menedékes, aki azért nem tudott benyújtani méltányossági kérelmet, mert a beadási határidő után jött Magyarországra. A Magyar Helsinki Bizottság az elutasító határozatok miatt fordult bírósághoz, negyven menekült nevében. Az ügyek zömében a Fővárosi Törvényszéken vannak.
Szekeres Zsolt szerint érthetetlen a kormány szigora, mivel a lakhatási támogatások megvonása, különösen a következmények tükrében, nem jelent komoly spórolást a költségvetésnek. Számításaik szerint havi 450 millió forintot takarítana meg az állam, ugyanakkor a lakhatási támogatás megvonása miatt több ezer ember kerülhet utcára, ha nem lesz miből lakást, szobát bérelniük.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban többször próbálta jobb belátásra, a rendelet visszavonására bírni a kormányt. Többek között azzal érveltek: képtelenség hogy a harci tevékenységgel éppen nem érintett területekről érkezők ne minősülnének menekültnek. „Ukrajna harcoktól éppen megkímélt területei rendkívül túlzsúfoltak, a polgári infrastruktúra súlyosan sérült, nincs munka, akadozik a közellátás” – írta körbe a civil jogvédő szervezet munkatársa, hogy a gyermekeikkel magukra maradt kárpátaljai anyák miért jönnek át inkább Magyarországra és miért nem térhetnek haza. Hiába érvelt azonban a Magyar Helsinki Bizottság, a kormány még csak konzultációra sem adott lehetőséget nekik.
