Évente átlagosan 30 000 beteget kezelnek infarktus miatt és a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi hivatalos adatai alapján 2022-ben mintegy 5500-an haltak bele, 3200 férfi és 2300 nő. Az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő az infarktus előfordulásának esélye és gyakorisága is.
Becker Dávid azt tapasztalja, hogy a betegek egyre fiatalabban kapnak egyre nagyobb számban infarktust. "A betegség szempontjából fiatalnak tekintjük az 55 év alatti férfiakat és a 65 év alatti nőket. Nők esetében ez a 10 éves „előny” a hormonok védő funkciói miatt van, a klimax időszaka után azonban ők is veszélyeztetetté válnak bizonyos életmód mellett." - mondta.
A magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, stressz, dohányzás, ezek mind olyan tényezők befolyásolják, illetve növelik az infarktus előfordulását. "Hiába ömlik mindenhonnan, hogy éljünk egészségesebben, valójában egyre egészségtelenebbül élünk." - hangoztatta a szakember.
Magyarországon az elhízás népbetegség, ebben sereghajtók vagyunk Európában és sajnos az elhízás egyre fiatalabb, már egészen kisgyerek korban tapasztalható. Aztán ott a dohányzás: a férfiak 21,5 százaléka, a nők 17,3 százaléka dohányzik.
Az is megfigyelhető, hogy a rosszabb jövedelmi helyzetűek körében magasabb az infarktus aránya, ami egyértelműen összefüggésbe hozható a nem tudatos, mozgásszegény életmóddal, a túlzott dohányzással és alkoholfogyasztással, a rossz minőségű, olcsó étkezéssel, valamint az egzisztenciális nehézségekből eredő stresszel. És mivel alapvetően ma még mindig férfiak vállán nyugszik a család boldogulása, őket érinti a stressz leginkább. Mindezek eredményeképpen a szív és érrendszeri problémák már egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
Ez történik, amikor valakinek szívinfarktusa lesz
A hajlamosító tényezők, a rizikófaktorok valójában ugyanolyan módon fejtik ki a hatásukat, vagyis növelik az érelmeszesedés kockázatát, amely az összes eret érinti. A koszorúereken plakkok keletkeznek, ezek megrepednek, e miatt vérrög keletkezik, ami azonnal elzárja a koszorúeret. Ilyenkor a szívizom vérellátása elégtelenné válik. Az akut oxigén hiány egyik legsúlyosabb következménye lehet a kamrafibrilláció. Ez azt jelenti, hogy a kamra nem húzódik össze, hanem csak szabálytalanul rángatózik.
A szabályos, egyszerre történő izom-összehúzódás nélkül a szív képtelen a vérkeringést fenntartani. Mivel így a keringés leáll, minden szerv — a létfontosságú agy és maga a szívizomzat is — vérellátás nélkül marad. Ennek tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása. Ez történik akkor, amikor azt látjuk, hogy valaki összeesik.
Így tudunk segíteni, ha valaki összeesik
Az infarktus okozta magas halálozás egyik oka, hogy a legtöbben még midig nem kapnak azonnali segítséget. Ahhoz, hogy az illetőnek esélye legyen a túlélésre, minél hamarabb helyre kell állítani a szív elektromos működését. Erre való a defibrillátor. Ha ez nincs a közelben, akkor is azonnal el kell kezdeni az újraélesztést ahhoz, hogy a mentők kiérkezéség fenn lehessen tartani a keringést. Minden, újraélesztés nélkül eltelt perccel 10 százalékkal csökken az esély az életben maradásra, mivel 3-5 perc után elkezdődik az agy károsodásának folyamata.
A nem eszméletvesztéssel járó rosszullét esetén is nagyon számítanak az úgynevezett arany órák, azaz a rosszullétet követő 2 óra, ezért haladéktalanul mentőt kell hívni. Sokan elbagatellizálják a rosszullétet és úgy gondolják, hogy maguktól rendbe jönnek, nincs nagy baj.
Így zajlik egy infarktusos beteg ellátása
Szívinfarktus esetében ma a szívkatéterezés a legkorszerűbb ellátási módszer. Az eljárás során láthatóvá válik az elzáródás, melyet a katéteren át felvezetett eszközök segítségével meg lehet nyitni, és sztentet lehet beültetni. A katéteres beavatkozásoknak köszönhetően az évi 15-16 ezer helyett „csak” 5-6 ezer hal meg évente.
Az infarktust követő egy éven belüli halálozás például Svédországban, Németországban 30%-kal alacsonyabb, mint Magyarországon.
Mit tehetünk, hogy csökkentsük az infarktus kockázatát mielőtt bekövetkezne?
A korábban felsorolt rizikófaktorok csaknem mindegyikén lehet változtatni, az életmód változtatásával és ha kell, gyógyszeres kezeléssel. Nehéz a stressz megfelelő kezelése, de erre is nagy szükség van.
Odafigyeléssel a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők is tudnak egészségesen étkezni. A sport, a mozgás pedig nem pénz kérdése. Mozogni sokféleképpen lehet.
A koleszterinszint rendszeres szűrése alapvető fontosságú, különösen akkor, ha a családban ez jellemző, vagy előfordultak szív – és érrendszeri betegségek. A magas koleszterinszintet pedig gyógyszer segítségével szükséges szabályozni. Sajnos a betegek az orvosok által felírt gyógyszereknek csak mintegy felét váltják ki, pedig ezzel drasztikusan csökkenthetőek lennének az infarktusos esetek száma.
Mi a teendő infarktus után azért, hogy csökkentsük az esélyét egy újabbnak?
Egy infarktus sok embernél egy figyelmeztető jel, hogy változtatásra, gyökeres életmódváltozásra van szükség. Nagy probléma azonban, hogy sokan elbagatellizálják a történteket. Sokan azok közül is, akiknél már szívkatéteres sztent beültetésre került sor, úgy gondolja, hogy már jól vannak, nincs teendőjük és megvédi őket a további bajtól a beültetett eszköz.
Az elmúlt évtizedekben új kezelési módszerek jelentek meg, amelyek alapvetően javították az életkilátásokat. A hatékony gyógyszeres kezeléssel, a koleszterinszint karbantartásával a robbanékony plakkok is átalakulnak, csökkentve ezzel egy újabb infarktus előfordulásának esélyét.
Sajnos itt is az mondható el, hogy vannak, akik még egy infarktus bekövetkezte után sem váltják ki az orvos által felírt koleszterincsökkentő gyógyszert. Pedig, ha egy infarktuson átesett életmódot vált, betartja a szabályokat, szedi a gyógyszereket, megelőzhető az infarktus ismétlődése, sőt még kevésbé lesz ennek kitéve, mint azelőtt.
