A honvédelmi miniszter elrendelte katonák kivezénylését árvízvédelmi munkálatokra

Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében a védekezési munkák segítése érdekében elrendeltem több mint 350 katona kivezénylését - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a szaktárca MTI-nek megküldött közleménye szerint vasárnap.

A katonák Mosonmagyaróvár, Neszmély, Pilismarót településeken és a Lajta folyó mentén segítik a lakosság, a lakóingatlanok és az anyagi javak védelmét, valamint a korábban kiépített védművek megerősítését - idézték a minisztert a közleményben.

A tájékoztatás szerint a korábban Győrött, Tatán és Szentendrén kijelölt bázislaktanyákban felkészülnek a védekezésben részt vevő katonák technikai eszközök fogadására, illetve elhelyezésére. Hozzátették, hogy ezt Böröndi Gábor vezérezredes személyesen ellenőrizte vasárnap, amikor meglátogatta a kijelölt helyszíneket.

A védekezésbe a területvédelmi tartalékos állomány is bekapcsolódik - közölték.

A hivatalos szervek jelenlegi előrejelzései szerint a Rábán és a Marcalon nem lesz árvízvédelmi veszélyhelyzet, de ha be kell avatkozni, akkor megyünk - közölte Facebook oldalára feltöltött videójában vasárnap a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Csorna országgyűlési képviselője.

Gyopáros Alpár hozzátette, a Rábán és a Marcalon jelenleg harmadfokú készültség van érvényben.

Ha szükséges, akár a Dunánál, akár a Lajtánál, akár a Rábaközben beavatkozni, akkor készülünk és megyünk, ahogy 2013-ban is ott voltunk a gáton - hangsúlyozta a politikus.

A Belügyminisztérium megfelelő módon szervezi a védekezést a Dunán és a Lajtán – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter vasárnap Győrben, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban tartott sajtótájékoztatón.

A tárcavezető elmondta, hogy az előrejelzések szerint a 2013-as árvízhez hasonló, vagy azt meghaladó magasságot ér majd el a Duna és a Lajta vízszintje, így a két folyón kiemelt védekezésre van szükség.

A kormány a Belügyminisztériumot (BM) hatalmazta fel, hogy szervezze meg az árvízi védekezést – mondta, hozzátéve: meg fogják akadályozni, hogy a víz áttörje a Duna és a Lajta a gátjait.

A védekezés részeként már az előző héten elkezdte a munkát az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Kijelölték azokat a helyeket, ahol a vízszint emelkedéséből rendkívüli helyzet adódhat, például esetlegesen meg kell emelni a gátakat vagy ki kell telepíteni a lakosságot – mondta a miniszter. „Meggyőződésem, hogy a kitelepítés nem fog bekövetkezni”, mert a megfelelő védművek közé tudjuk szorítani a vizet – tette hozzá.

A belügyminiszter elmondta, hogy a Kopernikusz programon keresztül az Európai Unió is támogatja a védekező munkát, mert a rendszer mutatja a pillanatnyi vízállásokat a vízgyűjtő medencén belül, és ennek révén jobban fel lehet készülni.

Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy az eredményes munkára szervezetileg is felkészültek, a Magyar Honvédség mintegy tizenhétezer emberrel kész arra, hogy a védekezésben megfelelő hátteret tudjon biztosítani, gépjárművekkel és helikopterekkel is.

A védekezés segítésére felkészült a rendőrség, a büntetés-végrehajtási intézet és a tűzoltóság valamennyi tagja – mondta.

A tárcavezető kiemelte, hogy társadalmi segítségre is szükség lehet ugyanúgy, mint 2013-ban.

„Valamennyi magyar állampolgárt várunk a feladat elvégzésére” – mondta, hozzátéve, hogy a segítők csak akkor induljanak el, és csak oda, ahová a médián keresztül az OKF és az OVF kéri.

„Ha enélkül indulnak el, akkor inkább gondot jelentenek, a szervezetlenség jeleit fogjuk mutatni és azt semmi szín alatt nem szeretnénk” – emelte ki Pintér Sándor.

A védekezésről szólva elmondta: lehet, hogy ideiglenes tározókat kell majd nyitni, erre Győr-Moson-Sopron vármegyében már kijelölték a tározókat. Amennyiben a vízszint megköveteli, megnyitják azokat.

A belügyminiszter arra kérte azokat, akik használják az ideiglenes víztározókat, hogy a gépeiket, eszközeiket minél hamarabb távolítsák el, mert a későbbiekben nem tudják biztosítani a kiszállítás lehetőségét.

Pintér Sándor közölte: bízik abban, hogy a Duna menti településeken megfelelő színvonalon és gyorsan kiépítik a védelmet és mindenkit megóvnak attól, hogy el kelljen hagynia a lakását.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a sajtótájékoztatót azért a győri Petz-kórházban tartotta, mert magasabb vízállás esetén vízbetörések várhatók az épület alagsorában.

„Szakemberek, mérnökök bevonásával, a vízügyi szakértők jelenlétében és a katasztrófavédelmi főigazgatóság munkatársainak a gyakorlati tapasztalatai alapján kijelöltük azt a feladatot, hogy a kórházba semmi szín alatt ne törhessen be a víz és a kórház a további hétköznapi munkáját el tudja végezni” – mondta.

Hozzátette: katasztrófahelyzetben mindig nagy biztonságot jelent, ha megfelelő egészségügyi támogatás van a munkatársak és a lakosság háta mögött.

Pintér Sándor arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy„Magyar Péter homokzsákokkal és lapáttal van a gátakon”, azt felelte, hogy mindenki azt a munkát végezze el, amivel a legnagyobb hasznot tudja nyújtani a társadalomnak. „Én úgy érzem, hogy ő jelen pillanatban ezt végzi” – mondta.

Hozzátette: azt kéri minden más politikustól, hogy tegye ugyanezt, de a szervezésbe ne szóljanak bele és ne politizáljanak, mert „a politikának a parlamentben a helye, a védekezésnek a Duna partján”.

"Kitartást és sok erőt kívánok a gátakon szolgálatot teljesítőknek, segítőknek és önkénteseknek" - írta a köztársasági elnök vasárnap kora esti Facebook-bejegyzésében.

Sulyok Tamás külön kiemelte az árvízi védekezésben résztvevő honvédeket és azokat az embereket, akik "már most kemény küzdelmet vívnak az egyre fokozódó árral".

Úgy fogalmazott, hogy a vízügyi szakemberek több folyó Kárpát-medencei szakaszán is rekord vízszintet prognosztizálnak és az ár hamarosan Magyarországot is eléri.