Az uniós bíróság szerint Magyarország versenyjogot sértett az árstop bevezetésével, Nagy Márton úgy véli, Brüsszel az árdrágító multik oldalára állt

Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson - olvasható az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett ítéletében.

Közölték: 2022 februárjában a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék - a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús - valamint a tej bizonyos típusainak forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban. A rendeletben az is állt, hogy azok a kereskedők, akik e termékeket forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben hatósági áron árusítani.

A Spar Magyarország a szegedi bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét.

A szegedi törvényszék ezután az uniós bírósághoz fordult a jogszabályok értelmezése végett.

Csütörtöki ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a mezőgazdasági piacok közös szervezésével összefüggő uniós rendelet (KPSZ) alapvető alkotóeleme.

"Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket" - olvasható az ítéletben.

A bíróság úgy véli, hogy a rendeletben foglalt intézkedések "nem arányosak" azon érvek ellenére sem, hogy azokat az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme miatt vezették be.

"A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket" - állapította meg a luxemburgi székhelyű uniós bíróság.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió Bíróságának csütörtökön közzétett ítéletével kapcsolatban leszögezte, hogy a bíróság a családok helyett az árdrágító és profithajhász multik oldalára állt, amelyek profitéhségüket a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálják elfedni - reagált az MTI-nek megküldött közleményében a bíróság döntésére a miniszter.

Ez a magatartás, a SPAR, a brüsszeli bizottság, valamint a perben észrevételt tévők részéről is szemben áll a magyar fogyasztók, a magyar családok érdekeivel.

A nemzetgazdasági miniszter az ítélet kapcsán kijelentette: Brüsszel az árdrágítók oldalán áll és ezeknek az árdrágító multiknak semmi sem szent. De csinálhatnak bármit, a kormány mindvégig az árak csökkentése, így a magyar családok mellett fog állni. Semmilyen vállalkozásnak nincs helye a magyar piacon, amely a magyar fogyasztók érdeke ellen űz piszkos játszmákat.

A SPAR által különböző perekben megfogalmazott támadások hátterében továbbra sem az érintett intézkedések állnak, hanem annak valós oka a kiskereskedelmi vállalat lesújtó gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmaradt. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, a bírósággal próbálja beszedetni elmaradt, tisztességtelen profitját.

Nagy Márton emlékeztetett, hogy a magyar családok megvédése érdekében a kormány határozottan fellépett a kiskereskedelmi multik tisztességtelen áremelése ellen és árstopot vezetett be a legalapvetőbb élelmiszerekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a családok kellő mennyiségben hozzá is jussanak az alapvető élelmiszerekhez, és ne alakuljon ki mesterségesen gerjesztett hiány miatt további indokolatlan áremelkedés, a kormány készleten tartási kötelezettséget is elrendelt.

A multik által gerjesztett magas élelmiszerinfláció visszaszorítása érdekében a kormány korábban az árstop mellett a kötelező akciózásról és az online árfigyelő rendszer elindításáról is döntött - sorolta a miniszter.

A kormányzati intézkedések hatásosak és eredményesek voltak, földbe döngölték az inflációt. Az élelmiszerinfláció a legutóbbi adatok szerint 2,4 százalékra csökkent, ráadásul havi alapon megállt az élelmiszerek árának növekedése, miközben a dinamikusan emelkedő reálbérek hatására folyamatosan visszaépül a kiskereskedelmi forgalom.

A tárcavezető ismételten megerősítette, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.

Azok számára, akik nem tartják vagy tartották tiszteletbe a magyar fogyasztókat és túláraztak, nincs helye a magyar gazdaságban. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezután is minden esetben, minden eszközével a leghatározottabb módon fog fellépni az indokolatlan extraprofitok és a tisztességtelen, családokat megkárosító magatartás ellen - szögezte le a miniszter.