Belehalt sérüléseibe a Hőgyészen elgázolt férfi, felmentette a bíróság az idős sofőrt

A Tamási Járásbíróság felmentette halált okozó közúti baleset okozása vétségének vádja alól azt az idős férfit, aki Hőgyészen autójával elütött egy útszélén gyalogló férfit, aki ennek következtében életét vesztette. 

A vádirati tényállás szerint a hetvenes évei elején járó vádlott férfi 2022. november 26-án 18 óra 22 óra körüli időben éjszakai látási viszonyok között Hőgyész lakott területén belül, működő közvilágítással ellátott, nedves felületű aszfalt burkolatú úttesten, gyér forgalmi viszonyok mellett a 65-ös számú főúton az Ady Endre utcában Szakály irányából Szekszárd irányába közlekedett az általa vezetett Opel Astra G típusú személygépkocsival. Ennek során a 65-ös főút 27 km + 794 km szelvényében figyelmetlensége miatt későn észlelte a vele szemben, a menetiránya szerinti jobb oldali forgalmi sáv szélén haladó, fekete színű nadrágot és fekete színű kabátot viselő 75 éves sértett gyalogost. Emiatt az Opel személygépkocsi lökhárítójával és jobb első sárvédőjével, valamint jobb oldali külső visszapillantó tükrével a sértett gyalogosnak ütközött, őt elsodorta. Elsodrását követően a sértett az úttest menetiránya szerinti jobb oldali forgalmi sávját szegélyező útpadkára esett.

A vádlott által vezetett személygépkocsi ütközés előtti haladási és ütközési sebessége 50-51 km/h-ban határozható meg, a balesettel érintett útszakaszon a megengedett legnagyobb haladási sebesség 60 km/h. A vádlott számára az adott éjszakai látási viszonyok között működő közvilágítás mellett, a nedves felületű aszfalt burkolatú úttesten sötét ruházatban vele szemben haladó sértett – a vádhatóság utóbb nem igazolt álláspontja szerint - 64 méter távolságból észlelhető volt. A jármű tényleges, baleset előtti haladási sebessége esetén – az elsőbbségi helyzetben haladó járművezetőtől elvárt intenzív lassító fékezés alkalmazásával – 50–48 méter távolságon belül – a jármű az ütközési pont előtt megállítható lett volna, azaz az ütközés elkerülhető lett volna.

A baleset következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket, többek között jobb oldali halántékcsont törését, jobb oldali járomív törését, jobb oldali középső koponyaalapi törést, keményburok alatti vérzést, illetve jobb oldali III-IX bordák haránttöréseit, jobb oldali szárkapocscsont kétszeri haránt-, illetőleg ferdetöréseit, a jobb sípcsont bokaízületi végének peremtörését szenvedte el, kórházi kezelése során életét vesztette. Az elszenvedett közlekedési baleset és a halálos eredmény között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg. 

A járásbíróság a szakértői vizsgálatra is kiterjedő, illetve bizonyítási kísérletet magában foglaló bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutott, hogy – a vádiratban foglaltak ellenére - nem volt objektív módon pontosan megállapítható az, hogy a láthatósági mellényt nem viselő, sötét ruházatú sértett az adott látási viszonyok mellett hány méterről volt látható a járművezető számára, így az sem, hogy féktávolságon belül vagy kívül volt-e csak észlelhető. Utóbbi esetben a közlekedési szabály megsértése nem állapítható meg. Tekintettel arra, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére értékelni, figyelemmel a fentebb írt körülmények megfelelő bizonyítottságának hiányára a bíróság a terhelt felmentéséről határozott.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fent a nyilatkozattételre, a vádlott és a védő tudomásul vette.