Mint a kamarai válaszból kiderült, ez még mind semmi, ugyanis a köztestület szerint az orvosok terheinek növelésével kiüresedik az önként vállalt többletmunka, az ügyeleti idő nem fogja érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt, az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem jár bér, a 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökken, így akár egymás utáni napokra is előírható ügyelet, továbbá a jogszabályból kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák.
Az ebédidő ledolgoztatásával legalább fél órával nő a munkahelyen töltött idő a bérek emelkedése nélkül, sőt, a munkáltató javasolhatja terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét az ügyeletben, szemben a mostani helyzettel, amikor az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhettek.
Az orvosi ügyeleti rendszer újabb átalakításai tervéről a BM célként nevezte meg, hogy olyan jogszabályi környezetet akar, „amelyben minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját”. A MOK válasza szerint a tervezet ezzel homlokegyenest ellentétben áll. „A javaslat nem csak az egyéni, hanem a kollektív munkavállalói jogokat is sérti az önként vállalt többletmunka kiüresítésével, mivel így nem tudnak majd hatékonyan fellépni sem a számukra hátrányos intézkedések ellen, sem a bérek értéktartása mellett. Továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával, és fel sem mérték, hogy a tervezet elfogadásával mekkora károkat okoznának a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak” – állapítja meg a köztesület.
