Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a húszas évei elején járó vádlott és barátja Bonyhádon autóztak a vádlott által vezetett, svájci honosságú, lejárt műszaki érvényességű személygépjárművel. A városban tartózkodó két kiskorú sértett leintette a vádlott által vezetett járművet és arra kérték, hogy vigye el őket és a velük lévő harmadik lányt Szekszárdra. A vádlott ebbe belegyezett, így mindhárman beültek a gépjármű hátsó üléseire, a biztonsági övet egyikük sem kapcsolta be. A vádlott Szekszárdra érve áthajtott a városon, a Csatári-torokban lévő körforgalomnál négy kört „driftelve” tett meg, amit utasai veszélyesnek ítéltek ugyan, de ezt nem jelezték neki, a járműben énekeltek és sikongattak. A vádlott az 56-os számú főúton Várdomb településen áthajtott, majd visszafordult és a lakott területen belüli útszakaszon a KRESZ szabályát megszegve 140 km/h sebeséggel előzött meg egy négy járműből álló járműoszlopot. A vádlott ezután az 56-os számú főúton Szekszárd felé haladt, Várdomb lakott területét elhagyva a megengedett 90 km/h sebesség helyett minimum 110-120 km/h sebességgel közlekedett, amikor egy kettős útkanyarulatban a nagy sebessége miatt átsodródott a szemközti forgalmi sávba, majd letért az úttest melletti füves vízelvezető árokba, ahol nekicsapódott egy betonhídnak. A baleset következtében a bal hátsó ülésen helyet foglaló 17 éves lány olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A másik két sértett és a biztonsági övet szintén nem használó vádlott súlyoson, a jobb első ülésen utazó, biztonsági övet használó férfi pedig könnyebben sérült.
A járásbíróság az előkészítő ülésen a bűncselekményt a váddal egyezően beismerő, a tárgyalás jogáról lemondó vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt mondta ki bűnösnek. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a védelem enyhítés, a szabadságvesztés mértékének csökkentése és próbaidőre történő felfüggesztése, illetve határozott idejű közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása végett fellebbezett.
A törvényszék a fellebbviteli eljárás során megállapította, hogy a járásbíróság a szankciók meghatározása során figyelemmel volt a büntetés kiszabásának törvényben rögzített elveire, az enyhítő (így az időmúlás, fiatal felnőtt kor, beismerés, saját maga is súlyos sérülést szenvedett) és súlyosító körülményeket (két éven belül számos közlekedési szabálysértéssel kísért közlekedési előélet, a halálos eredményen túl további kettő személy súlyos, egy személy könnyebb sérülése, többszörös KRESZ szabályszegés) hiánytalanul feltárta és számba vette, azokat megfelelő nyomatékkal értékelte. Mindezek alapján a törvényszék megítélése szerint az elsőfokon kiszabott szankció törvényesnek, a cselekmény társadalomra veszélyességéhez képest arányosnak, a társadalmi, de különösen az egyéni bűnmegelőzési szempontok érvényre juttatása érdekében szükségesnek, egyben célravezetőnek tekinthető, így annak súlyosítására, illetve enyhítésére nem látott módot. (Fotó: Donka Ferenc / MTI)
