Az arányokból világosan látszik, hogy az általános elégedettségérzést nem teljes mértékben határozza meg az, mennyire látják kedvezőnek vagy kedvezőtlennek saját helyzetüket az emberek. A Magyarországon élők 92 százaléka legalább egy szempontból depriváltnak érzi magát – derült ki a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült felmérésből. Bár a kutatás alapvetően az antiszemitizmus jelenségével foglalkozott, a felmérést készítő ZRI Závecz Research a társadalmi környezetet is vizsgálta. Most ezeket az eddig nem közölt adatokat ismertette a Népszava.
A tekintélyelvűséget, illetve a nyitott vagy zárt gondolkodást feltérképező kérdéssor alapján a magyarok 43 százaléka azonosítható zárt gondolkodásúként. A felkínált állítások sorában – az „egyetért” és a „teljes mértékben egyetért” válaszokat összeadva – a legtöbben azzal fejezték ki egyetértésüket (82 százalék), hogy jelentősen korlátozni kellene az országba érkező idegenek számát.
A válaszadók 75 százaléka szerint a „legtöbb problémánk megoldódna, ha meg tudnánk szabadulni az erkölcstelen és antiszociális emberektől”. Majdnem ennyien vélekednek úgy, hogy a „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete” (73 százalék). Az állítással, hogy a „kábítószert fogyasztók börtönbüntetést érdemelnek”, 67 százalék ért egyet. Csaknem kétharmad (64 százalék) támogatná, hogy súlyos bűncselekmények esetén halálbüntetés is kiszabható legyen.
A szigort és a tekintélyelvűséget sugárzó válaszok sorában az abortusz megítélése jelent kivételt. Ebben a témában a megengedő attitűd az elterjedtebb: csak 32 százalék szerint kellene jobban korlátozni a terhességmegszakítást.
A magyarok 48 százalékának az a meglátása, hogy az embereknek akkor is támogatniuk kell a hazájukat, ha annak nincs igaza. Némileg kevesebben vannak azok (44 százalék), akik egyetértenek azzal, hogy a világ jobb hely lenne, ha más országok lakói olyanok lennének, mint a magyarok. Ennél jóval többen érzik úgy (62 százalék), hogy akadnak dolgok, amelyek miatt magyarként szégyenkezni lehet. A válaszok alapján összességében a felnőtt népesség 43 százaléka tekinthető „erősen nemzeti érzelműnek”, vagy éppen etnocentrikusan gondolkodónak.
A tavaly ősszel készült reprezentatív felmérés a politikai attitűdöket is kutatta.
A magyar társadalom jelentős hányada úgy véli, hogy választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak. Ezzel a kiábrándultságot tükröző állítással 69 százalék egyetért. A túlnyomó többségnek (82 százalék) az a benyomása alakult ki, hogy semmilyen hatást nem tud gyakorolni a kormány tevékenységére. Közben a megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”.
A magyar társadalom jelentős többsége valamilyen mértékben egyetért azzal, hogy globálisan, az országok szintjén, de országon belül is szükség van a gazdasági viszonyok kiegyenlítésére. A felmérésben résztvevők 73 százaléka szerint az „emberek közötti egyenlőség fontosabb, mint a gazdasági növekedés”. Elsöprően magas, 83 százalékos a támogatottsága annak az állításnak, hogy „Magyarországon a gazdagoknak több adót kellene fizetniük az emberek közötti egyenlőtlenség csökkentése érdekében”.
