A bíróság a történtek idején még fiatalkorú vádlottak közül az elsőrendűt gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétsége miatt marasztalta el, és két év, 4 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte pártfogó felügyeletét. A másod- és harmadrendű terhelteket bűnsegédként elkövetett garázdaság miatt 240, illetve 280 óra közérdekű munkára ítélte.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 2019. január 23-án az elsőrendű vádlott felvetette társainak, hogy gyújtsanak fel valamit. A másod- és harmadrendű terhelt támogatta az ötletet, ezért leszakítottak egy köztéri plakátdarabot, hogy azt a közeli játszótéren meggyújtsák. Az égés folyamatának felgyorsításához az egyik kisboltban egy üveg acetont vásároltak.
Később a harmadrendű vádlott javaslatára megváltoztatták tervüket, és elhatározták, hogy az egyik ferencvárosi kollégium használaton kívüli bejárati ajtajának támasztott matracot gyújtják fel.
A gyújtás pillanatáig mindhárman hezitáltak, végül este fél kilenckor az elsőrendű vádlott meggyújtotta a matracot, majd mindhárman elfutottak.
A keletkezett tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a füstöt érzékelő lakók pedig a tűzre felhívó kiáltásokkal megkezdték az épület elhagyását, egy férfi azonban későn vette észre a kialakult tüzet, helyismeret hiányában pedig rosszul választotta meg a menekülési utat, a forró levegőt közvetlenül belélegezte, majd a harmadik emeleti lépcsőfordulóban összeesett, és életét veszítette.
A tűz pusztító hatása elől a kollégiumból kilencven, az épület melletti társasházból pedig további ötven embernek kellett kimenekülnie.
A keletkezett károk miatt szükségessé vált az épület elbontása, ennek költsége csaknem 220 millió, a kollégiumi szárny újraépítési költsége pedig csaknem négymilliárd forint volt. A kollégiumi szobák berendezéseiben több mint negyvenmilliós kár keletkezett, míg a diákotthonban lakókat 15 millió forintot meghaladó kár érte.
Az ítélet indokolásában Sós József bíró hangsúlyozta, hogy a bíróság nem terjeszkedhet túl a vádiratban foglaltakon, azt ugyanakkor megállapította, hogy számos szabálytalanság vezetett ahhoz, hogy egy matrac felgyújtása ennyire súlyos következménnyel járjon.
A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottak valóban megbánták tettüket, ezt a törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyészség képviselője, valamint az elsőrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be.
A másodrendű terhelt és védője három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslati nyilatkozatra, a harmadrendű vádlott és védője pedig a bíróság döntését tudomásul vette. Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. (Fotó: Mihádák Zoltán)
