A Szombathelyi Törvényszék a letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott bűnösségét előre kitervelten, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében - mint társtettes -; a letartóztatásban lévő másodrendű vádlottét pedig előre kitervelten, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében - mint társtettes - és aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki. Az elsőrendű vádlottat ezért 12 év fegyházra, míg a másodrendű vádlottat halmazati büntetésül szintén 12 év fegyházra ítélte azzal, hogy nem bocsáthatóak feltételes szabadságra.
A vádlottak 2022 júniusában ismerkedtek meg, majd rövidesen szerelmi viszony alakult ki közöttük. Mivel a másodrendű vádlott úgy vélte, hogy férje - a sértett - nem egyezne bele a válásukba – amivel a vádlottak zavartalan együttélését megakadályozná –, az elsőrendű vádlottal közösen elhatározták, hogy a sértettet megölik. Ezért a másodrendű vádlott 2022 decembere és 2023 márciusa között a sértettel közösen lakott szombathelyi házban az elsőrendű vádlottól e célból átvett, ismeretlen összetételű szert kevert a sértett által fogyasztott tejbe, illetve a neki készített ételbe, legalább ötször azért, hogy őt megmérgezzék. A sértettnek a beadott szertől csak hasmenése lett, így a vádlottak elhatározták, hogy éjszaka, álmában fognak az életére törni. Ezért a vádlottak 2023. március 12-én délután találkoztak, majd 20 óra körül a másodrendű vádlott gépkocsival a családi házuk garázsába vitte az elsőrendű vádlottat, aki ott – amíg a sértett és a házaspár autizmus spektrumzavarral élő fia (a fiatalabb sértett) elaludtak – 22 óra 20 percig várakozott. Ezalatt a vádlottak folyamatosan üzeneteket váltottak egymással, ennek során a másodrendű vádlott – a társával történt egyeztetés alapján – egy négyrét hajtott, körülbelül 25x40 cm nagyságú frissentartó fóliadarabot készített elő cselekményük végrehajtásához. A vádlottak ezután a ház emeletén a másodrendű vádlott által egyedül használt hálószobában várakoztak, majd 2023. március 13-án 1 óra 30 perc körül – miután az elsőrendű vádlott gumikesztyűt húzott és a fóliadarabot magához vette – a fürdőszobán keresztül az alvó sértett hálószobájába mentek. Az elsőrendű vádlott a sértett arcára húzta az előkészített fóliát – ezalatt a másodrendű vádlott lefogta a sértett lábait –, amit azonban tartósan nem sikerült a sértett orrára és szájára szorítania, mert a sértett felébredt és védekezésül beleharapott az elsőrendű vádlott jobb kezébe, aki ekkor közepes, illetve nagy erővel, ököllel ütlegelni kezdte a sértett arcát. A sértett segítségért kiáltott és védekezésül többször az elsőrendű vádlott felé ütött, ennek során az ágyból a másodrendű vádlottra ráesett, aki megpróbálta befogni a sértett száját, s aki az ő bal kezébe is beleharapott.
Miután a sértett a földre került, kiáltozott, az elsőrendű vádlott pedig többször belerúgott a felsőtestébe közepes, illetve nagy erővel. A zajra felébredt a szomszéd szobában alvó - fiatalabb - sértett és az előtérből a sértett szobájába ment, ahol többször megpróbálta felkapcsolni a világítást, amit az elsőrendű vádlott mindig lekapcsolt, illetve őt felszólította, hogy azonnal menjen ki a helyiségből. A fiú azonban a szobában maradt és a gardróbhelyiségbe vezető nyíláshoz ment, és ott is megpróbálta felkapcsolni a lámpát, ahol a másodrendű vádlott – azért, hogy ne zavarja őket cselekményükben – átkulcsolta a fia lábait, aki azonban kiszabadult és őt az ágyra lökte. Ekkor a másodrendű vádlott kirángatta a szobából a fiát annak szobájába, aminek az ajtaját belülről bezárta, a kulcsot a zsebébe tette, és megtiltotta neki, hogy a segélyhívó központba telefonáljon, gyermekével azt közölte, hogy betörő van a házban, és majd csak akkor lehet segítséget hívni, ha megfelelő lesz a helyzet.
Mindezek alatt az elsőrendű vádlott folytatta a sértett ütlegelését és rugdosását, ennek során elmondta neki, hogy korábban is meg akarták mérgezni, de életben maradt, mert erős az immunrendszere. A dulakodás során az elsőrendű vádlott egy, a komódon álló vázával fejbe verte a sértettet, aki a földre esett, az elsőrendű vádlott ekkor még többször megrúgta, mire a sértett – azért, hogy az életét mentse – beszélni kezdett hozzá és felajánlotta neki, hogy bármit megad, ha a vádlott felhagy a bántalmazásával. A dulakodás így abbamaradt, ezért a másodrendű vádlott kijött a fia szobájából, kívülről rázárta az ajtót, hogy továbbra se tudjon segítséget nyújtani a sértettnek, majd utóbbi szobájába ment, ahová az elsőrendű vádlott kérésére egy kenyérvágó kést vitt a konyhából. A másodrendű vádlott aztán visszament a fiú szobájába annak megakadályozása végett, hogy akár az ablakon kimászva hívjon segítséget. Mivel a sértett addig kitartóan ellenállt és védekezett, a másodrendű vádlott pedig az őket megzavaró - fiatalabb - sértettet kényszerült távol tartani, az elsőrendű vádlott magára maradt, ezért ekkor közölte a sértettel, hogy ezt „eltolták”, nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Miután a sértett szobájában így csend lett, a másodrendű vádlott a fiával együtt átmentek a sértett szobájába, ahol őt a vádlottak az ágyra emelték, vizet vittek neki, a sértett pedig beleegyezett a válásba és megígérte a vádlottaknak, hogy a bántalmazása miatt nem tesz feljelentést. Ezután a vádlottak a szobát kitakarították, az ágyneműhuzatot, a lepedőt és a függönyöket kimosták, majd lefeküdtek aludni.
A sértett a bántalmazás következtében többszörös sérülést szenvedett el. Tekintettel a sérülések nagy számára, az alkalmazott erőbehatás mértékére és jellegére, a sérült testtájakra és az elkövetéshez használt eszközre (frissentartó fólia), fennállt a súlyosabb, közvetlen életveszélyt vagy akár az élet kioltását eredményező sérülések kialakulásának reális lehetősége, az azért maradt el, mert a sértett mindvégig kitartóan, sikeresen védekezett, illetve a fiú közbelépése megzavarta a vádlottakat cselekményük végrehajtásában, befejezésében.
Az ítélet ellen az ügyész mindkettő vádlott vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabásért jelentett be fellebbezést. Az elsőrendű vádlott és védője a cselekmény jogi minősítésének téves megállapítása, másodlagosan enyhítés végett; a másodrendű vádlott és védője pedig teljeskörű fellebbezést jelentett be, a tényállás helytelen megállapítása, bizonyítási indítványok elutasítása, másodlagosan enyhítés végett.
A törvényszék a vádlottak letartóztatását fenntartotta, a végzést az elsőrendű vádlott és védője tudomásul vette, míg a másodrendű vádlott és védője fellebbezést jelentettek be.
