A Győri Törvényszék 2020. szeptember 10-én kelt ítéletével a vádlottat emberölés bűntette miatt 6 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, és megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Győri Ítélőtábla 2021. január 26-án kelt ítéletével a kiszabott börtönbüntetés tartamát 5 évre enyhítette azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Kúria 2022. szeptember 6-án kelt végzésével a törvényszék és az ítélőtábla fenti ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg:
A 82 éves vádlott és a fia egy családi házban éltek. Az együttélésükre jellemző volt a rendszeres italozásból fakadó gyakori veszekedés. 2018. október 21-én este, mikor a vádlott enyhén ittas állapotban hazaért, a fiát – a későbbi sértettet - súlyosan ittas állapotban találta, és számonkérte, hogy ígérete ellenére miért nem készített vacsorát. Emiatt közöttük veszekedés alakult ki, melynek során a sértett a vádlott kezét erősen megszorította. A vádlott felhívta a lányát, elpanaszolta neki, hogy a fia agresszíven viselkedett vele, kérte, hogy jöjjön oda. A sértett húga mintegy százhatvan kilométer távolságból ezt nem tudta megtenni, de felhívta a bátyját, hogy menjen át a másik házba és ott aludja ki magát.
A vádlott kiment az udvarra és ellátta a háziállatokat, majd visszament a házba, ahol kenyérszeleteléshez elővett egy kést, amit a jobb kezében tartott, amikor a fia is a konyhába belépett. Ezt észlelve a vádlott megfordult, és miközben egymás felé léptek, a kezében tartott kést közepes-nagy erővel a sértett hasába szúrta, melynek következtében a sértett hátralépett, majd összeesett. Ekkor a vádlott a kést visszadobta a fiókba és azonnal mentőt hívott.
A kiérkező mentők a sértettet kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, ennek ellenére másnap hajnalban elhalálozott.
A halál és az elszenvedett sérülések között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat halált okozó testi sértés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 3 év börtönbüntetésre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a tényállás részleges megalapozatlansága, a minősítés megváltoztatása és a büntetés súlyosítása érdekében; a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a bűnügyi költségben való marasztalás mérséklése érdekében jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a 2024. október 30-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a vádlott által elkövetett bűncselekményt emberölés bűntettének minősítette, míg ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Elsődlegesen a másodfokú bíróság elvetette a vádlott védője azon fellebbezési érvelését, hogy a vádlott a cselekményt jogos védelmi helyzetben követte el. A vádlotti késszúrást közvetlenül megelőzően ugyanis a vádlottat nem érte a sértett részéről jogtalan támadás. A bűncselekmény elkövetéséhez tartozó tárgyi és alanyi körülményeket elemezve az ítélőtábla elfogadta az ügyészi fellebbezés álláspontját, azt, hogy a vádlott szándéka – eshetőlegesen – nem testi sértés okozására, hanem emberölésre irányult. Az elkövetés eszköze egy 24 cm pengehosszúságú kenyérvágó kés volt, melyet a vádlott egy fejmagasságból indított, közepest meghaladó erejű mozdulattal szúrt a sértettbe, mintegy 12 cm-es szúrcsatornát előidézve. Mindezekből az következik, hogy a vádlott tudatának át kellett fognia a halálos eredmény bekövetkezését és aziránt közömbös maradt.
Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés azonban a jelentős súlyú enyhítő körülmények miatt megfelelt a büntetési céloknak. Ezek között kiemelhető, hogy a vádlott a késszúrást követően azonnal mentőt hívott a sértetthez, a mentő kiérkezéséig is mindent elkövetett a sértett vérzése csillapítására. Ezenkívül a vádlott egészségi állapota rendkívül megromlott, gyógyíthatatlan megbetegedésben szenved. Mindezek miatt elégséges az enyhítő szakasz alkalmazásával (Btk.82. § (2) bekezdés) kiszabható mértékű büntetés.
