A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy az elkövetők a cégek élére strómanokat ültettek; kizárólagos céljuk az volt, hogy tényleges gazdasági tevékenység nélkül kiállított számlákat biztosítsanak a haszonhúzó társaságoknak.
"A cégek a fiktív számlák áfatartalmát jogosultalanul levonásba helyezték, ezzel különösen jelentős vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek" - tudatta a hatóság.
A NAV nyomozói, IT-szakemberek, revizorok, járőrök, valamint a MERKUR Bevetési Egység támogatásával 49 helyszínen kutattak, ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, gépkocsikat és készpénzt foglaltak le több mint másfél milliárd forint értékben.
Az ügyben a NAV Közép-dunántúli nyomozói 29 embert hallgattak ki gyanúsítottként, a bűnszervezet vezetőjét és négy társát őrizetbe vették.
A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz.
A Fejér Vármegyei Főügyészség közleménye szerint 2019. január 1-jétől az egyik férfi irányítása mellett egy többszintű céghálózat jött létre azért, hogy a cégek közötti színlelt ügyletekkel, fiktív számlák hatására keletkező levonandó ÁFA összegével gazdagodjanak.
A cégláncolatban első szinten a kizárólag fiktív számlakiállítással foglalkozó, a bizonylatokon feltüntetett gazdasági események elvégzéséhez sem személyi, sem tárgyi feltételekkel nem rendelkező gazdasági társaságok álltak. Szerepük a fiktív számlázási láncolatban kizárólag valós gazdasági esemény megvalósítása nélküli számlakiállítás volt.
A második szinten a „számlagyár” által kiállított fiktív számlákat befogadó, ÁFA tartalmukat jogosulatlanul levonásba helyező, illetve részben tovább számlázó cégek álltak. A színlelt számlázási láncolat segítségével a felső szinten működő, a fiktív számlákat befogadó cégeket irányító képviselők jogosulatlanul csökkentették a keletkezett adófizetési kötelezettségüket ÁFA adónemben, ezáltal a költségvetésnek mintegy két milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.
A cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára és törvényi fenyegetettségére figyelemmel – amely 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés –, valamint a bűnszervezeti elkövetésre tekintettel a gyanúsítottak vonatkozásában a szökés, elrejtőzés veszélye fennáll. Megalapozottan feltehető továbbá, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék, illetve a bűnismétlés veszélye is megállapítható.
A Székesfehérvári Járásbíróság az ügyészi indítványnak helyt adott és elrendelte a terheltek letartóztatását. A bíróság döntése - egy gyanúsított kivételével - nem végleges
