A közlekedési szakember kiemelte, 9000 milliárd forint értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, további 6700 milliárd forint értékben főutak fejlesztésére, míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre.
„Nagy bajban vagyok, hogy egy teljesen komolytalan dokumentumról mennyire írjak komolyan. Ez ugyanis egy új műfaj: Lázár János a gyakorlatban már megbukott, teljesen alkalmazhatatlan beruházási törvénye írja elő a kormánynak, hogy alkosson 2035-ig szóló fejlesztési koncepciót minden ágazatra, így a közlekedésre is. Ez egy új műfaj, ez az első ilyen átfogó, Magyarország fejlesztéséről szóló távlatos stratégia tehát – sokat elmond, hogy egy szót nem kommunikált róla a kormány” – állapította meg Vitézy. Szerinte ugyanis a feladatot egy középiskolás dolgozat szintjén abszolválták, a legtöbb ágazatban a megúszós főosztályi szöveggenerálás győzedelmeskedett.
A közlekedési szakember úgy véli, számos ágazat letudta feladatot a ChatGPT színvonalán általánoskodó szövegekkel, a közlekedési rész azonban meglehetősen konkrét. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy
- a vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó, kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Gyakorlatilag annyi a vállalás és az ambíció, hogy a meglévő vonalakat valahogy karbantartják. Szerinte itt két lehetőség van, „vagy gyakorlatilag lemondott a magyar kormány 2035-ig a magyar vasút fejlesztéséről és a megmaradt egyetlen ambíció tényleg a pályák kalapálása. A másik eset, hogy Lázár Jánoséknál már annyi vasúthoz értő szellemi kapacitás sincs, hogy a Facebookon gyakran elhangzó nagy ígéreteiket egy ágazati koncepcióba foglalják”.
- a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a koncepcióban nincs benne, márpedig a törvény szerint hazai vagy uniós forrásból csak olyan beruházást lehet megvalósítani, ami itt szerepel. „Legalább azon a héten oda kellett volna erre figyelni, amikor a HÉV-ek fejlesztési ígérgetésével próbálják oltani a járatritkítási terveik miatt keletkezett tüzet” – jegyezte meg.
- a vasúti járműbeszerzések kapcsán láthatóan a MÁV Start összes álmát tartalmazza a dokumentum, ami jó hír, még a Lázár János által személyesen visszamondott 115 db mozdony és az InterCity ingavonatok is szerepelnek bele – ezeket már gyártanák, ha épp a szakminiszter nem állítja le. Azonban a járműkoncepcióból is hiányzik a HÉV-ek cseréje.
- a városi közlekedés teljesen kimaradt, pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.
- példátlan részletességgel, konkrét összegekkel szerepel viszont az autópályák és főutak fejlesztése. Itt konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9000 milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna.
„Tehát 17 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre” – összegzett Vitézy, hozzátéve, ez a léptékű terv olyan fokú aránytévesztés, olyan mértékű meg nem értése a korunk közlekedéspolitikai és környezeti és klímapolitikai kihívásainak, gazdaságfejlesztési céljainak, a térségünk más országaiban zajló fejlesztéspolitikának, hogy arra szavai sincsenek már.
„Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas” – állapította meg a közlekedési szakember.
