Koncz Zsófia úgy fogalmazott, hogy a kormány három fő területre összpontosít: a családok anyagi helyzetének folyamatos javítására, a munka és a család közötti egyensúly megteremtésére, valamint az otthonteremtésre.
Hangsúlyozta, hogy a családtámogatási rendszer jellemzője a rugalmasság, amelynek eredményeként számos élethelyzetben alkalmazható. Emlékeztetett arra, hogy a csalad.hu internetes oldalon elérhető családtámogatási kalkulátorral a családok megtalálhatják azokat a családtámogatási intézkedéseket, amelyek kifejezetten rájuk vonatkoznak.
A kormány a nehéz gazdasági időszakban sem szűkíti, hanem bővíti a családtámogatásokat - emelte ki az államtitkár.
Megismételte, hogy két lépcsőben - 2025. július 1-jével és 2026. január 1-jével - a családi adókedvezmény megduplázását tervezik.
Hozzátette, hogy a jövő évi költségvetésben több mint 3750 milliárd forintot szeretnének a családokra fordítani. Ez az összeg 447 milliárd forinttal több az elmúlt évi támogatásnál, és négyszer akkora, mint amennyi 2010-ben volt - ismertette.
A kormány a jövő évben új vidéki otthonfelújítási programot is tervez indítani - mondta. Tájékoztatása szerint a támogatást az ötezernél kevesebb lakosú településeken élő családok vehetik igénybe a lakásuk kültéri vagy beltéri felújításához.
A korábbi hasonló programban 370 ezer család vett részt, most pedig körülbelül 400 ezer család érintett mintegy 2900 településen - közölte, hozzátéve, hogy az otthonfelújítási program biztosította lehetőségeket a családok már a várandósság 12. hetétől igénybe vehetik.
Koncz Zsófia kiemelte, hogy a magyar családtámogatás ebben is egyedülálló: számos kedvezménnyel a családok már a gyermekvárás időszakában is élhetnek.
Példaként említette a babaváró támogatást, a családi adókedvezményt, a csok pluszt, valamint a 30 éven aluli édesanyákat, illetve a négy vagy többgyermekes édesanyákat érintő személyijövedelemadó-kedvezményeket.
Elmondta, hogy a diákhiteltartozással rendelkező anyák a várandósságuk 12. hetétől három évig kérhetik törlesztési kötelezettségük felfüggesztését. A csecsemőgondozási díjat a szülés várható időpontja előtt 28 nappal korábban is igénybe lehet venni - sorolta.
Kitért arra is, hogy ha az édesanya 30 éves kora előtt, a felsőoktatási tanulmányai alatt vagy az azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermeket vállal, akkor a fennálló hallgatói hiteltartozásának a teljes összegét elengedik.
Közölte, hogy a BabaMama Expóra három nap alatt több mint tízezren látogattak ki.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, hogy a helyszínen több mint ezren töltötték ki kérdőívüket, 40 százalékuk várandós nő. A kilátogatókat arról kérdezték, hogy mit gondolnak a gyermekvállalásról, például a szülői szerepek megosztásáról, és milyen segítségre van szükségük.
A felmérés eredménye szerint a kismamák elsősorban a házastársukra számítanak a gyermeknevelés és gyermekgondozás terén. Nagyon fontos továbbá a nagyszülők szerepe, és sokan számítanak a bölcsődére is.
A válaszadók többsége szerint a legideálisabb az, ha a nők 25-30 éves korukban szülik meg első gyermeküket.
Fűrész Tünde érdekesnek nevezte azt az eredményt, hogy az apák is szívesen elmennének gyermekgondozási szabadságra. Mint mondta, ezt a nők fele támogatta, de a másik fele "nehezen tudná elképzelni".
Az édesanyák egyszerre szeretnének helytállni a családban és visszatérni a munkaerőpiacra - ismertette.
A felmérés adatai a KINCS honlapján, a koppmariaintezet.hu oldalon is elérhetők - jegyezte meg.
Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSZSZ) elnöke arról beszélt, hogy szervezetük a legmodernebb, legújabb módszerekkel dolgozik, például már olyan szűrővizsgálati módszereket alkalmaznak, mint amilyen az édesanyák szív- és érrendszeri adaptációjának mérése. A vizsgálattal azt állapítják meg, hogy az anyai szervezet a várandóság alatt hogyan alkalmazkodik a terheléshez - magyarázta.
Közölte, hogy Magyarországon 4700 védőnő dolgozik, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű vagy krízishelyzetben lévő családokra.
A védőnők nemcsak egészségügyi feladatokat látnak el, de részei a családtámogatási rendszernek, a köznevelésnek is - emelte ki. Hozzátette, hogy a védőnők a környezetvédelemben és a társadalmi felzárkózásban is együttműködnek. (MTI / Fotó: Szigetváry Zsolt)
